fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Háttérhatalom
Ugye ismerős az a szituáció, amikor társaságban beszélgetünk az elmúlt
időszak nagy gondolatairól, a világ haladásáról, a tudomány eredményeiről. 
És ekkor általában rövid időn belül... előkerül valaki, aki elkezdi bizonygatni 
a zsidóság aránytalanul nagy hozzájárulását a világ tudományos teljesítményéhez,
mindezt alátámasztva a zsidó Nobel-díjasok rendkívül magas számával.
Ezt pedig rendszerint 'megfejeli' a lehengerlő következtetés az elsöprő zsidó 
intellektuáls fölényről, ami faji-alanyi jogon adott e nép tagjainak.

Hát ez az illető, szegény egy világszerte működő agymosó tevékenység áldozata,
aki méghozzá elég erősen 'fertőzött', mert tapasztalataim szerint az
ilyeneket igen nehéz meggyőzni arról, hogy az intelligencia, a szellem
nívója nem feltétlenül a Nobel-dijak mennyiségi függvénye. Amikor pedig
odáig jutok felvilágosításomban, hogy a díjak odaitélése bizony kőkemény
nemzetközi politikai-hatalmi kérdés, akkor általában a teljes felháborodást
szoktam learatni.

A NOBEL-DÍJ BIZONY AZZÁ VÁLTOZOTT, AMIVÉ ALAPÍTÓJA SOHA NEM SZERETTE VOLNA TENNI.
A VILÁG EGYIK LEGEXKLUZÍVABB FAJI PROPAGANDA ESZKÖZÉVÉ. MÉG NAPJAINKBAN
IS ERRE SZOLGÁL, BÁR EZT SENKI SEM ISMERI EL.

A Nobel-díjak története a politikai-hatalmi befolyásolás története.
Nemcsak a cionisták befolyásolták odaítélését, hanem szinte minden
nemzet megpróbálkozott vele a maga szintjén. Jelentős nyomást gyakorolt
a kiválasztásra a wilhelmiánus és a hitleri Németország, (ez bizonyos
mértékig látszik is az adott időszak dijazottjain) kevesebb sikerrel
a Habsburg birodalom, váltakozó sikerrel Franciaország és Anglia, továbbá 
(érthető okokból) meglepően sikeresen a skandináv államok.

De a befolyásolásban a zsidókhoz hasonló sikereket még megközelítőleg sem
tudott senki elérni.

Mindjárt az elején szögezzük le: a Nobel-díj odaítéléséhez igenis komoly
tudományos eredményt kell produkálni, a látszat, vagy hamisított eredmények
nem csúszhatnak át a szűrőn. Csakhát a mai innovációs és tudományos iparban
ilyen eredmény sok ezer születik minden évben, és ezek között választani 
bizony nagyon sok szubjektív elemet érvényesítő foglalkozás. És mint
látni fogjuk a szubjektivitás bizony nem véletlenszerű.

Az elmúlt 110 év alatt (2010-ig) összesen 543 Nobel-díjat ítéltek oda 817 személynek
és 23 szervezetnek. Ezek közül legalább 181 (21,5%) díjazott volt zsidó, és legfeljebb
659 nem zsidó. Minthogy a világ népességének 99,8%-a nem zsidó, és csak 0,2%-a zsidó,
ebből kiszámítható, hogy EZ VILÁGVISZONYLATBAN A ZSIDÓK 107-SZERES FELÜLREPREZENTÁLTSÁGÁT
JELENTI A NOBEL-DÍJAK ELOSZLÁSÁBAN. 

A zsidó Nobel-díjasok statisztikai adatai, 1901-2010. 
-Kémia (31 kitüntetett, a világ összes kitüntetettjének 20%-a)
-Közgazdaságtan (28 kitüntetett, a világ összes kitüntetettjének 42%-a)
-Irodalom (13 kitüntetett, a világ összes kitüntetettjének 12%)
-Béke-díj (9 kitüntetett, a világ összes kitüntetettjének 9%-a)
-Fizika (47 kitüntetett, a világ összes kitüntetettjének 25%-a)
-Élettan illetve orvostudomány (53 kitüntetett, a világ összes kitüntetettjének 27%-a)

AZT MINDENKINEK ÉREZNIE KELL, HOGY EZ EGY OLYAN KÉPTELENSÉG, AMIT SEMMIVEL NEM LEHET
MEGMAGYARÁZNI! 

Ez nem egy, hanem több, mint két nagyságrendnyi intellektuális különbséget jelentene 
egy nép számára, ami bizony egy külön fajt jelentene a bolygón. (persze csak annak, 
aki ezt elhiszi)

RáADÁSUL AZ OLYAN SZELLEMI VERSENGÉSEKBEN, AHOL AZ OBJEKTÍV TELJESÍTMÉNY ÉRVÉNYESÜL, 
NEM A SZAVAZÁS, MEG A BIZOTTSÁGOSDI, MINT PÉLDÁUL A SAKK, SZELLEMI OLIMPIÁK, TANULMÁNYI
VERSENYEK STB.. EGYÁLTALÁN NEM LÁTSZIK EZ AZ ELSÖPRŐ ZSIDÓ FÖLÉNY, SŐT A
ZSIDÓSÁG KÉPVISELŐI EZEKEN A MEGMÉRETTETÉSEKEN BIZONY ÁLTALÁBAN A KÖZÉPMEZŐNYBEN
SZOKTAK VÉGEZNI. 

http://zsido.com/cikkek/dan_shechtman_kapta_a_kemiai_nobel_dijat/10/2758

Fontos körülmény az is, hogy a zsidó Nobel-díjak aránya a II. világháború után
csaknem két és félszeresére növekedett, ezáltal is tükrözve a megnövekedett
világhatalmi súlyukat. A világban betöltött pozíció és a díjak száma közötti
összefüggés az amerikai adatokban is tetten érhető. Az összesen 299 amerikai 
kitüntetett nagyon magas szám, és az ebből 108 zsidó díjazott pedig még elképesztőbb.

2011-ben az odaítélés során már elvesztettek minden józan mértéket. A 7 díjazottból
5 volt zsidó, miközben egy sor jelentős tudományos eredményt figyelmen kívül hagytak.
Ez a világ számos pontján elég hangos zúgolódást váltott ki,
A 'propagandisták' talán egy kicsit majd visszafogják magukat ezentúl,
hiszen valószínűleg nem érdekük, hogy egy észak-koreai típusú választási
bohózattá silányuljon az egész. 

2011-ben azonban egy kisebbfajta lázadás tört ki az egyik Nobel-díj jelölő 'műhelyben',
a stockholmi Károly Intézetben. A lázadás részleteiről egyelőre keveset tudni, ami
tudható, hogy a jelölő bizottság egyik tudósánál Jan Biro endokrinológusnál és egy 
meg nem nevezett társánál betelt a pohár. Sajtónyilatkozatokat adtak ki a disznóságokról, 
ami természetesen nem jelenhetett meg sehol, majd Jan Biro egy kisebb dolgozatot állított össze
ebben a témában a 'Nobel-díj zsidó részrehajlása' címmel.
www.janbiro.com
A dolgozat magyar nyelven itt elérhető:
www.janbiro.com/files/BIRO_A_Nobel-dij_zsido_reszrehajlasa.doc
A befolyásolás módszerei ugyanazok, mint a világ más tájain érzékeny ügyekben szokásos.
Az egyéni megvesztegetéstől, pénzügyi vagy erkölcsi zsarolástól kezdve a szervezeti
megfélemlítésig, hatalmi visszaélésekig minden előfordul.
Jan Biro dolgozatában kiválóan megvilágítja a díjak odaítélésével kapcsolatos svéd attitüdöt,
nevezetesen, hogy jórészt sikerült elfogadtatni azt az elképesztő elvet a Nobel közgyűléssel
és a Bizottsággal, hogy "egy díjat egy zsidónak, és egy díjat egy nem zsidónak".
Nyilván szerepet játszik a dolgok ilyetén alakulásában a Nobel Alapítvány alapvetően
zsidó jellege is. A szerző szerint a Nobel-díjak odaítélésének jogát már régóta
el kellene venni a svédektől és egy sokkal kevésbé befolyásolható nemzetközi szervezetre
kellene bízni. Jan Biro egy igen érdekes esettanulmánnyal is megajándékoz bennünket,
amelyben leírja a 2002. évi élettani Nobel-díj odaítélésének történetét, amelyben
a Human Genom program 2 nagyágyújának vetélkedése ellenére a nevető harmadik, egy
zsidó szerzőpár lett a befutó, egy sokkal kevésbé jelentős projekttel.
Ugyanebben a dolgozatban az érdeklődők megtalálják a jelölési és odaítélési folyamat
gyakorlati leírását, nagyon jó példákkal szinesítve.

http://hvg.hu/Tudomany/20110523_czeizel_nobel_dij

Egy évben a világon minden témakörben több ezer jelentős tudományos eredmény születik
Ez egy iparággá változott napjainkra. Ezek közül kiválasztani a legjelentősebbeket, már
önmagában is rendkívüli feladatot jelent. Nincs semmiféle objektív mérce, ami alapján 
meg lehetne adni a tényleges súlyokat. 
Egy elért tudományos eredmény önmagában semmit sem jelent - legyen az mégoly jelentős is -
ha nem menedzselik megfelelően a nagy cél felé. Természetesen ennek ellenére az új ismeret
hasznosul, de díjat nem fog kapni. A legnagyobb találmányok többsége 
semmiféle díjat sem kapott soha és az inverze is igaz, hogy azért vannak kevésbé megérdemelt
díjak is, sőt olyanok is amelyek esetében utólag kiderült, hogy a tudomány egy zsákutcája
volt. (de az adott pillanatban komoly eredménynek tűnt) Valószínűleg nem fog meglepetést 
kelteni, ha leszögezzük, hogy a zsidó díjazottak ebben is meglehetősen felülreprezentáltak. 

Az irodalmi és béke Nobel-díjakkal kevesebbet foglalkoznék, mert
ezek politikai meghatározottsága közismert. Ezekben a kategóriákban
manapság díjat szinte kizárólag olyan személyiségek kapnak, akik jelentős
politikai szolgálatot tesznek a nyugati világnak. (azon belül is elsősorban
az USA-nak)

Mindenképpen külön bekezdést érdemel Kertész imre története.
Ő bizony egy középszerűnél is gyengébb író, egy igazi harmadosztályú írogató,
ennek megállapításához nem kell irodalomkritikusnak lenni. 
Őt egy óceán választja el az igazi nagyságoktól Gárdonyitól, Tormay Cecile-től vagy
Németh Lászlótól és mégis ő kapta a világ legjelentősebb irodalmi
elismerését. A Sorstalanságot a 70-es évekbeli megjelenése idején
pár száz példányban adták ki és a 90-es évek elején ezen példányok
fele még raktáron volt. Aki elolvassa, érzékelheti a harsány stílus ellenére
a kifejezésmód erőtlenségét, a magyartalan gondolatok és nyelvtani 
szerkezetek százait, egy alapjában véve középszerű irodalmi ötlet
igen gyenge megvalósítását. Kertész nyilván maga is érzékeli társadalmi
méretű elutasítottságát, amit a holokauszt-tudat hiányával és a származásával
indokol. De akkor mitől olyan népszerű Radnóti Miklós költészete? *, **
Kertész rendkívüli sértődöttsége minden megnyilvánulásában tetten érhető, de
eléggé árulkodó, hogy vagdalkozásában sosem szakmai vagy intellektuális
érvek, hanem mindig származási és hatalmi érvek szerepelnek.

Természetesen a magyar zsidó Nobel-díjasok ennél azért sokkal nagyobb
mértékben rászolgáltak kitüntetésükre. Azért ne akarjuk visszavenni a
díjakat Wigner Jenőtől, Szilárd Leótól, Pojányi Jánostól vagy a többiektől,
mert jelentős tudósok voltak. De azt tegyük hozzá, hogy a szóbajöhető 
kb 30-35 zsidó számazásúból 7-8 megkapta a díjat, továbbá 3 sváb (az
említett wilhelmiánus és hitleri időszakban) és néhány meghatározhatatlan
származású. Míg a szóbajöhető 200-250 magyarból senki!!!

Egyébként ki tudná megmondani, hogy melyik a jelentősebb tudományos eredmény:
- a C-vitamin és az izom-oxidációs folyamatok biológiájának megvilágítása 
(a félig zsidó Szentgyörgyi Albert) Nobel-díjat kapott érte
vagy
- a villanymozdony feltalálása (a magyar Kandó Kálmán) nemhogy díjat nem kapott, de még
a jelölés közelébe sem került. A XX. század egyik legnagyobb elektromérnökének legfőbb 
díja a Horthy Miklós által alapított Corvin-díj odaitélése volt, amit ne becsüljünk le,
de azért még nemzetközi ismertséget sem jelent. 

A propaganda egy másik eszköze a vegyes származású tudósok teljes zsidósítása.
Az előző századforduló korszaka a zsidó asszimiláció korszaka is volt egyben.
A beolvadni kívánó családok esetében rengeteg volt a vegyesházasság, ami
Nobel díjasaink esetében is így volt. Ha megnézzük családfáikat, a legtöbb helyen
azért bőven látunk nemcsak magyar, hanem mindenféle egyéb közép-európai
hangzású neveket is. Érdekes megnézni a már említett Szentgyörgyi Albert
családfáját (kis hibákkal még a wikipédia is közli) Az apai ág magyar 
dominanciája jól látható, de még az anyai ágon is találhatók gyanús nevek.
Természetesen a családfa kutatás egy másik tudomány, ebbe ne merüljünk most
mélyebbre. (a néhány eset során, amit megvizsgáltam többször találkoztam
még egymásnak ellentmondó önéletrajzokkal is ugyanattól a személytől) 
A Pojányi familia származására is teljesen ellentmondó adatok találhatók
az interneten.

A lagnagyobbak talán legnagyobbja, Neumann János például soha nem kapott
Nobel-díjat, pedig ő hármat is érdemelt volna. A legendával ellentétben
természetesen ő sem teljes zsidó, sőt valószínűleg nagyrészt nem az.
(Apja féligmeddig az, anyja egy elszegényedett magyar bárói származék,
akit utólag természetesen megpróbálnak zsídósítani)
Az ő pályafutását vizsgálva egyébként nem is érezhető olyan erősen a
nemzetközi lobbi támogatása. Talán azért, mert nem anyai ágon volt
zsidó származású, azaz nem volt igazi közülük való? Nem tudhatjuk. 

Foglalkoznunk kell még egy legendával, a "menekült tudósok" történetével. 
A tudósokat a 20-as években még sehol sem fizették meg rendesen.
Az első ország, amelyik rájött arra, hogy a tudósok megvásárlásával
állandó előnyhöz lehet jutni az innovációban - az USA volt. 
És Amerika anyagilag egyre inkább meg is tehette ezt, így a huszas
évek végétől egyre fokozódó lendülettel beindult a "brain drain",
az agyelszívás, ami gyakorlatilag napjainkban is folyik. Nem túlzás
azt állítani, hogy jelenleg a tudós világelit 50-60%-a folyamatosan az
Egyesült Államokban tartózkodik.
A harmincas évek tudós-migrációjának nagy része esetében szó sincs
arról, hogy politikai okokból kellett volna elmenekülniük bárhonnan.
Egyrészt egyik állam sem engedhette meg magának, hogy ilyen szintű 
tudósokat üldözzön el, másrészt igen csekély számuk miatt még
ellenséges beállítottság esetén sem jelentettek semmiféle politikai
kockázatot. Egy-két igazi bajkeverő kivételével nem is esett baja szinte 
egyetlen jelentős tudósnak sem ebben az időben, sehol Európában.
A legendás menekülések és szívszorító históriák jórészt utólag kreaált
legendák. Wigner Jenő távozására legalább hatféle történetet ismerek.
Az egyik szerint a hamburgi kikötőből álbajusszal és szakállal átkelt
Angliába, ahol - mivel nem ismert senkit - betért az első pubba és
elmondta a csaposnak a láncreakció lényegét. A csapos az elmélet
zsenialitásától elbűvölve, azonnal beprotezsálta őt az angol titkos-
szolgálathoz, akik végre oltalmat nyújtottak a kegyetlen Horthy-fasizmus
elől menekülő tudósunknak. A másik szerint vatikáni ügynökök segítségével
jutott keresztül a Mussolini-féle Olaszországon, ami után Marsielles-ben
angol tengeralattjáróra szállva vette útját Anglia Felé. Gibraltár után 
azonban náci tengeralattjárók vették üldözőbe stb...stb...
Különösen óva intem az olvasót az olyan anekdotázó, bulvár 
"tudománytörténeti" könyvektől, mint például a Marx Gyyörgy féle
Marslakók érkezése. Az igazságtartalmuk a 20%-ot sem éri el, de 
elismerem, helyenként nagyon szórakoztatóak tudnak lenni.

A korabeli tudósok többségének a pályafutása (és itt nemcsak a magyarokról
beszélek) elég hasonló volt. A diploma megszerzése és a doktorátus
után Németországban gyűltek össze, mert Európában ott volt a legmegfelelőbb
a szakmai és anyagi támogatás, majd akit ezután hívtak a tengerentúlról,
az hajóra ült és szépen elment. Mindenféle dráma nélkül, a saját útlevelével.
De a nagyrésze nem ment sehová. Szépen ottmaradtak Németországban és részt
vettek előbb a civil, majd a háborús programokban. Aki elvakultság nélkül
szemléli a náci Németország háború alatti tudományos tevékenységét, az tudja,
hogy a korabeli tudományos csúcsteljesítmények túlnyomó része ott realizálódott.
Ez nyilván nem lett volna lehetséges akkor, ha - mint ahogy a legenda szól -
mindenki elmenekült volna.
(Persze volt olyan tudós, aki már akkor elmenekült Hitler elől, amikor az
még hatalomra se került. Az ilyen és hasonló vicces történeteket nyugodtan
ignorálhatjuk)
Bizonyításképp ismét vegyük elő kedvencünk Szentgyörgyi Albert életregényét
néhány mondat erejéig. Ő ugyebár végig itthon maradt, és bár köztudott volt
zsidónak minősülő származása (már egy nagyszülő is elég volt ehhez), sőt 
kommunista-szimpatizáns érzelmeit sem rejtette soha véka alá - ENNEK ELLENÉRE 
SOHA EGYETLEN HAJASZÁLA SEM GÖRBÜLT MEG.(legalábbis a magyarok és a németek által nem)
Sőt háborítatlanul dolgozhatott tovább a szegedi egyetemen kutatásain, különféle
vezető tisztségeket is betöltve. Politikai megbízást is kapott a Kállay-kormánytól,
ez volt az angolszászokkal való isztambuli kapcsolatfelvétel, de ezt most hosszú lenne... 
1943-ban aztán kitudódtak a kommunista párttal történt kapcsolatfelvételei, 
ami miatt vezető tisztségeiről le kellett mondania,
ám kutatásait ezután is végezhette, és magántanári tevékenységét sem korlátozták.
Így érkezett el 1944 szeptembere, a szovjet hadsereg bevonult Szegedre. 
Ekkor úgy érezte eljött számára az aranykor, a megszállók kinevezték az egyetem
rektorának és politikai feladatokat is kapott. De ekkor egy újabb drámai fordulat
következett be életében. Egyik éjszaka fosztogató-erőszakoskodó szovjet katonák
törtek be villájába, a házat kirabolták, feleségét pedig a szeme láttára
megerőszakolták. Ettől hősünknek természetesen megszűnt minden vonzalma a
kommunizmus iránt és a frontvonalakat átlépve a nyilasok uralta Budapestre
szökik. A nyilasok természetesen kihasználják a professzor megjelenése adta
propaganda lehetőségeket és a Magyar Futártól kezdve az összes akkori jelentős
újság nagy cikkekben számol be viszontagságairól. A nyilas kormány teljes 
támogatását élvezi! Következő képkockánk 1945 február 13. Budapest elfoglalása,
ahol az ostrom utolsó napjait a svéd követségen vészeli át. A szovjet csapatokkal
újra találkozva elmeséli "csodával határos megmenekülését a nyilasok karmaiból",
majd az Ideiglenes Kormány által adott megbízással hozzákezd a tudományos élet
teljes újjászervezéséhez. De ekkor újabb drámai fordulat következik.
Az itthon levő megmaradt tudományos elit gyanús üzelmei miatt semmiféle 
együttműködésre nem hajlandó vele, így elkezd szervezni egy független természettudományos 
akadémiát. Ezt a kommunista párt leállítja és parancsszóval akarja megtenni
az MTA elnökének. A kiújuló ellenállást érzékelve, az elnöki tisztet Kodály 
Zoltánra testálva 1947-ben nyugatra távozik. Mindenféle dráma nélkül, de természetesen
a "kommunizmus által üldözötten". Nos így néztek ki azok a bizonyos tudósüldözések!


Alább következik egy rövidebb felsorolás a magyar világklasszis tudósok névsorából,
akik semmiféle komolyabb elismerést nem kaptak, bár teljesítényük semmivel sem
volt kisebb, mint díjazottjainké.
Ajánlom ezt a névsort annak a csekély agy-felszereltségű honfitársunknak, aki azt
találta mondani: "hogy ha a magyar kultúrából kivonnánk a zsidó részt, akkor 
csak a bő gatya és a fütyülős barack maradna"


Asbóth Sándor, Bánki Dónát, Barnóthy Jenő, Eötvös József, báró Eötvös Loránd, Bay Zoltán, 
Bíró László, Bodó Zsófia, Bólyai testvérek, Bródy Imre, Csonka János, Dallos József, Dékáni Árpád, Déri Miksa,
Dorogi István, Döme Lajos, Galamb József, Greguss Pál, Haraszty Ágoston, Irinyi János, 
Jedlik Ányos, Jendrassik György, Kandó Kálmán, Kaposy Mór, Kemény János, Kertész Andor,
Kliegl József, Körösi Csoma Sándor, Kruspér István, Luppis János, Markovits Mária,
Mechwart András, Mihály Dénes, P.Fényi Gyula, Pattantyús Ábrahám Géza, Pávlics Ferenc,
Pázmándi Kempelen Farkas, Pécsi Eszter, Puskás Tivadar, Richter Gedeon, Rózsa Miklós,
Rubik Ernő, Schick Béla, Simonyi Károly, Szilvay Kornél, Tihanyi Kálmán, Zipernowsky Károly 

Ez csak egy rendkívül felületes gyors névsor, percek alatt bárki még ötször ennyi
magyar nagyágyút ide tudna varázsolni egy egyszerű Google kereséssel.


Összefoglalva tehát leszögezhetjük az alábbi néhány záró megállapításunkat a témában:

- a Nobel-díj erős nemzetközi presztizs jellege mindig nagy csábító erőt jelentett a 
különböző nemzetek számára
- a díjak odaítélésének befolyásolását a különböző zsidó érdekcsoportok végezték messze
a legnagyobb hatékonysággal
- sikereik okaként számos külső, belső tényezőt soroltunk fel és leírtuk a befolyásolás
gátlástalan, mindenen átlépő eszközrendszerét
- a megszerzett Nobel-díjak népszerűsítésére hatalmas nemzetközi propaganda-hálózat
épült fel
- ez a propaganda hivatott bizonyítani és sugallni a tájékozatlan közvélemény számára
a teljes zsidó intellektuális fölény létét, amit nyiltan kimondani természetesen
nem szabad, hiszen az fajelméletnek minősülne.
- az így kialakított fölény-propagandát egy nagyméretű legenda-projektbe csomagolják,
ami által a társadalom minden rétege számára könnyen emészthetővé válik, és történelmi
keretet ad a tudományos történéseknek. Legfontosabb elemei az állandó üldözöttség, a 
kirekesztettség hangsúlyozása, kombinálva a tudományos heroizmus gigászi erőfeszítéseivel,
és végső soron a jó győzelmével a rossz felett. És mindezt természetesen kizárólag zsidó
főszereplőkkel.

Hatalmas megtévesztő gépezet ez, amely igénybeveszi a világ teljes cionista kézben levő
médiarendszerét. De mint minden megtévesztés néhány évtizednél tovább ez sem tud elmenekülni
a leleplezés elől. És talán éppen most jött el ez az idő.

Köszönöm figyelmüket, akár hitelt adnak nekem, akár összeesküvés-elméletnek minősítik mindezt.

Kocsis Márk közgazdász 
Budapest 2012 március

* Apropó Radnóti.. Vele is problémák adódtak, mert ugye kiderült, hogy 
kikeresztelkedett zsidóként a munkaszolgálatban megkülönböztető fehér 
karszalagot viseltettek vele zsidó sorstársai. A kikeresztelkedettek
afféle árulóknak számítottak az ő soraikban, és bárki következények nélkül
bántalmazhatta őket. Egyre erősebb a gyanú, hogy a költő a vándorlás során
azért érkezett olyan gyalázatos állapotban végzete szinhelye, Abda határába,
mert sorstársai számtalanszor bántalmazták.
** A fehér karszalag története még élő feleségétől Gyarmati Fannitól származik.
De ez egy másik történet...

forrás: 

http://ch-serverhosting.com/postaimre/news.php?readmore=5521


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!