fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Háttérhatalom

A külföldi kormányok megdöntésére irányuló amerikai erőfeszítések a világot veszélyesebbé, igazságtalanabbá teszik, s megölik a reményt.

 

 
Nemsokkal a Haitin 2004-ben történt amerikabarát fordulat után - ekkor űzték el az ország elnökét, Jean-Bertrand Aristidet- meghallgattam Ira Kurzban, Arisztide védőügyvédjének Miamiban tartott felszólalását. Beszédét egy találós kérdéssel kezdte: "Miért nincs soha Washingtonban államcsíny?" A megfejtést is azonnal közölte: "Azért, mert Washingtonban nincs USA követség." Az ügyvéd beszédének ezt a részét viharos tapssal díjazta a hallgatóság, aminek nagy része nálunk élő haiti-i volt. Ők igen jól értették, hogy mit is mond Kurzband.
Ukrajna volt biztonsági főnöke, Alekszandr Jakimenko közölte, hogy az ország megválasztott kormányát elűző zavargások szervezői "szó szerint az amerikai követségen laktak. Minden nap megjelentek ott." A nagy nyilvánosságot kapott orosz lehallgatási anyagokból azt is tudjuk, hogy ezek az emberek szoros kapcsolatban álltak Pyatt követtel és más, az államcsínyben jelentős szerepet játszott magas beosztású amerikai vezetőkkel. Köztük volt Dick Cheney volt munkatársa, Victoria Nuland, aki hivatalosan az államtitkár európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettesének posztját töltötte be. Feltételezhető, hogy ezek a jóideje követségünkre járó emberek sok napot töltöttek el a követendő stratégia és taktika kidolgozásával. Előadóik, segítőik személyesen a CIA kurátorai voltak.

Ha az ukrajnai államcsínyt történelmi kontextusba helyezzük, rájövünk, hogy az Egyesült Államok 1953-tól kezdve legalább 80 alkalommal szervezett sikeres, vagy sikertelen hatalomváltást külföldön. Mindez akkor kezdődött, amikor Eisenhower Irán példáját látva rájött, hogy a CIA képes olyan törvényesen megválasztott kormányokat megdönteni (Irán ugyanis államosította olajkincsét...a ford.), amelyek nem voltak hajlandóak népük jövőjét a Nyugat gazdasági és politikai érdekeiért feláldozni. Az amerikabarát hatalomváltások többsége durva represszióhoz, emberrablásokhoz, nyomozás és bírósági ítélet nélküli kivégzésekhez, kínzásokhoz, korrupcióhoz, elképesztő szegénységhez és vagyoni egyenlőtlenséghez vezetett, ráadásul az ilyen fordulatot elszenvedett országok népeinek minden demokratikus törekvése hosszú évekig kudarcara ítéltetett. Azok a plutokrata és ultrakonzervatív erők sem fognak kivételt képezni, amelyek most az USA segítségével uralomra jutottak Ukrajnában.



Noam Chomsky szerint "a legjobb könyv ebben a témában" William Blum "A remény megölése: az amerikai katonák és a CIA intervenciói a II. Világháború után"(Killing Hope: U.S. Military and CIA Interventions Since World War II) c. könyve. Amennyiben igényük van arra, hogy történelmi kontextusba helyezzék mindazt, amit most Ukrajnáról olvasnak vagy látnak a televizióban, akkor ez a könyv lehetővé teszi ezt. Ez a könyv semmi mással nem helyettesíthető, főleg most, amikor azt tapasztaljuk, hogy Ukrajna minden régiója lakóinak reményeit ugyanazokért a célokért áldozzák fel, amik miatt Irán (1953), Guatemala (1954), Thaiföld (1957), Laosz (1958-1960), Kongó (1960), Törökország (1960, 1971, 1980), Ecuador (1961 és 1963), Dél-Vietnam (1965), Brazilia (1964), Dominikai Köztársaság (1963), Argentina (1963), Honduras (1963 és 2009), Irak (1963 és 2003), Bolivia (1964, 1980), Indonézia (1965), Ghana (1966), Görögország (1967), Panama (1968 és 1989), Kambodzsa (1970), Chile (1973), Bangaladesh (1975), Pakisztán (1977), Grenada (1983), Mauritánia (1984), Guinea (1984), Burkina-Faso (1987), Paraguay (1989), Haiti (1991 és 2004), Uganda (1996) és Libia (2011)népe annyit szenvedett. A felsorolás nem teljes, és nem szerepel benne a hasonló számú sikertelen puccskísérlet (Pl. Kuba, Disznó-öböl...a ford), valamint azok a hatalomváltások világszerte, amelyeknél konkrét bizonyíték nincs az amerikai beavatkozásra, csak alapos gyanú (Pl. Egyiptom, tavaly...a ford.).

Világunknak, amiben élünk, riasztó realitása, hogy miközben az USA a demokrácia védelmezőjének állítja be magát, minden erőfeszítése annak felszámolására irányul. Tevékenysége a világot veszélyesebbé, igazságtalanabbá teszi, megöli a reményt. Amikor 2005-ben (Amerika kegyetlen iraki háborúja ekkor tetőzött) Harold Pinter megkapta az irodalmi Nobel díjat, az átadási ünnepségen tartott beszédében elemezte ezt a tudathasadásos realitást. Így nyilatkozott az Államokról: "Amerika egyszerűen betegesen manipulálja a hatalmat világszerte, s ezt mindenki számára áldásos jótéteménynek álcázza. Ez a hipnózis ragyogó, okos és igen sikeres megnyilvánulása... Ez egy durva, közömbös, dölyfös és kegyetlen, de igen átgondolt tevékenység."

Az amerikabarát államcsínyek végrehajtásának alapvető mechanizmusa 1953 óta nem ment át különösebb változtatáson. A különböző országokban és más-más időszakokban megvalósított kormányváltások közti különbség az USA tevékenységének mértékében, részvétele nyilvánossági fokában és az alkalmazott erőszak hevületében van. Szoros kapcsolat van az erőszak szintje és aközt, hogy Amerika mekkora részt vállal a végrehajtásban. Az egyik szélsőséges eset az volt, amikor az amerikaiak Irakban háborúztak, ez a rezsimváltás százezernyi amerikai katona részvételével történt, s százezernyi halottat követelt. Másrészt az USA részvétele Szuharto tábornok 1965-ös indonéziai puccsában titokban maradt, bár ez szinte ugyanakkora emberáldozattal járt, mint Irak. Amerika hivatalnokai csak sok évvel az események után ismerték be azt a tényt, hogy közreműködői voltak Szuharto tömeggyilkosságainak. Valamikor eljön az az idő, amikor Ukrajnában játszott szerepükkel is kérkedni kezdenek.

Harold Pinter magyarázata szerint az Egyesült Államok mindig előnyben részesíti az "alacsony intenzitású konfliktusokat", nem szívesen alkalmazza a katonai intervenciót és a megszállást. A CIA helyi bábfigurákat, az USA különleges egységeinek titkos műveleteit alkalmazza a kormányok megdöntésére és az olyan mozgalmak felszámolására, amelyek kihívást jelentenek Amerika csillapíthatatlan hataloméhsége számára. Az államcsínyt ezek idézik elő, s ha a "kis intenzitású" módszerek hatástalanok, akkor a célország az USA közvetlen katonai agressziójának áldozata lesz. Irakba csak azután törtek be az amerikai katonák és szállták meg, hogy 1996. júniusában kudarcba fulladt ott a CIA hatalomváltási kísérlete. 1989-ben az Egyesült Államok csak azután támadt Panamára, hogy öt puccskísérlete sem tudta eltávolítani a hatalomból Norega tábornokot. Korábban úgy Huszein, mint Norega hosszú ideig jó kapcsolatokat ápolt a CIA-val, és nagyon jól ismerték az amerikai módszereket, eljárásokat. Ez tette lehetővé, hogy elhárítsák a megdöntésükre irányuló kísérleteket mindaddig, amíg az amerikaiak be nem vetették elsöprő fölényben lévő katonai erejüket.

Alapjában véve azonban az amerikabarát hatalomátvételek végrehajtásának metodikája 1953-tól 2014-ig, tehát napjainkig, az ukrán fordulatig nem változott különösebben. Ez a módszer három, egymást követő részből áll.


1.) Az ellenzéki erők létrehozása és megerősítése

Az amerikai rendszerváltó tervek első szakaszában nincsen különösebb különbség a hatalomváltás szavazó urnákkal vagy alkotmányellenes módon történő megvalósításában. Ezeknek az eljárásoknak és módszereknek zömét a II. Világháború után dolgozták ki azzal a céllal, hogy elkerüljék a baloldali erők hatalomra jutását Európa és Ázsia megszállt országaiban. A módszerek közt szerepel konzervatív politikai pártok, diákszervezetek, szakszervezetek és tömegtájékoztatási eszközök alapítása és pénzelése, valamint egy igen jól megszervezett és megfizetett propagandahadjárat végrehajtása úgy az áldozatul kiszemelt országban, mint a helyi, nemzetközi és amerikai tömegtájékoztatásban.

A fentiekre jó példa a háború utáni Itália. Ekkor Franciaországban és Itáliában az "American Federation of Labor" (szakszervezeti szövetség az Államokban...a ford.) ügynökeit használták fel arra, hogy a helyi nem kommunista irányítású szakszervezetek közvetítésével pénzeljék a konzervatív jelölteket és politikai pártokat. Az 1946-os választásokon azonban szavazattöbbséget szereztek a szocialisták és a kommunisták. (Azóta szerepel Olaszország címerében az ötágú vörös csillag...a ford.) Az 1948-as választásra készülve egyesítették erőiket, és megalakították a Népi Demokratikus Frontot. Az USA a katolikus egyházzal karöltve nagyarányú propagandahadjáratot folytatott olyan olasz-amerikai hírességek bevonásával, mint Frank Sinatra. Kinyomtattak 10.000.000 propaganda levelet, s felkérték az olasz gyökerekkel rendelkező amerikaiakat, hogy azokat magánpostájukkal küldjék el otthon maradt rokonaiknak. Az USA azzal is megfenyegette a háború által hiszterizált - a szövetséges bombázásoknak 50.000 civil áldozata volt, sok város romokban hevert - országot, hogy beszünteti a segélyezést.

1946-ban a Népi Demokratikus Front tagjai összességében a szavazatok 40%-át kapták, 1948-ban ez 31%-ra csökkent. Ennek eredményeként az USA támogatása felhasználásával Itália egy egyre korruptabbá váló koalíció kezébe került. Az elkövetkező 46 éven át ez a kereszténydemokraták vezette koalíció irányította az országot. Olaszországot megmentették a kommunista diktatúra veszélyétől, de ami ennél sokkal fontosabb, "megmentették" a szociáldemokraták független programjától is, akik a munkások jogaiért küzdöttek és védték az itáliai kis- és középvállalkozásokat az amerikai transznacionális korporációk ellen.

Az 1960-as évek környékén az USA hasonló módszereket alkalmazott Chilében is, hogy megakadályozza Salvador Aliende megválasztását. 1958-ban a szavaztok 3%-a hiányzott ahhoz, hogy elnök legyen. Ezért Kennedy adminisztrációja egy 100 fős, kormányzati és CIA munkatársakból álló csapatot vezényelt Chilébe. Az volt a feladatuk, hogy -az egyik csapattag kifejezésével élve "rámenősen és a pofátlanság határát súrolva"- felforgató tevékenységgel kísérletezzenek az 1964-es választások előtt. A CIA csaknem a felét állta a kereszténydemokraták kampányköltségeinek, valamint tömeges propaganda akcióba kezdett a mozi, televízió, rádió és újságok bevonásával, plakátolt és röplapokat terjesztett. Ez egy klasszikus, a "vörös fenyegetésen" alapuló kampány volt, bőségesen adagolta a szovjet harckocsikat és kivégző osztagokat, s elsősorban a nők megfélemlítését célozta. A CIA naponta 20-20 híranyagot készített, amit minimum 45 rádióadó sugárzott a tucatnyi hamis hír mellett. Gyermekeket homlokukon sarló-kalapácsos pecséttel ábrázoló plakátok ezrei jelentek meg. A választáson Eduardo Frei, a kereszténydemokraták vezetője a női szavazatoknak köszönhetően 17%-kal megelőzte Aliendét.

Azonban a folyamatos amerikai propaganda ellenére 1970-ben Aliendét mégis elnökké választották. 1973-ban, amikor is megerősítette helyzetét a kongresszusi választásokon, függetlenül az amerikai embargótól és az egyre erősödő destabilizációs kampánytól, sorsa megpecsételődött, arról az USA támogatását élvező Pinochet tábornok vezette hadsereg és titkosszolgálat döntött.

Ukraját 1991-ben vette kezelésbe az USA, amikor az kinyilvánította függetlenségét. Előtérbe tolta a nyugatbarát pártokat és képviselőjelölteket, ez vezetett 2004-ben az ukrán "narancsos forradalomhoz". Azonban a Nyugat által támogatott Viktor Juscsenko és Julia Tyimosenko kormánya ugyanolyan korrupt és népszerűtlen volt, mint elődei, ezért 2010-ben Janukovicsot választották elnöknek.

Az USA bevetette minden hagyományos eljárását és módszerét, s 2014-ben megtörtént a választott hatalom leváltása. A "National Endowment for Demokracy" (a demokráciát támogató amerikai nemzeti alapítvány) részben átvette a CIA szerepét az ellenzéki képviselőjelöltek, pártok és politikai mozgalmak felkészítésének területén. Az alap évi 100 millió dollárral gazdálkodik, tevékenysége az egész világra kiterjed. Nem is titkolja, hogy fő működési területe Ukrajna, ahol 65 projektet finanszíroz. Ennyit egyetlen más országban sem támogat. Az alap neokonzervatív elnöke, Carl Gershman a Washington Postban 2013 szeptemberében megjelent cikkében Ukrajnát "fődíjnak" nevezte, s ezzel azt jelezte, hogy az ott folytatott amerikai művelet második szakaszába lépett.


2.) Utcai tüntetések erőszak alkalmazásával


2013 novemberében az EU Janukovics elnök elé terjesztett egy 1.500 oldalas "szabadkereskedelmi egyezményt". Ez igen hasonlított az Északamerikai Szabadkereskedelmi Egyezményre (NAFTA) és a Transz - Csendes óceáni Partnerségre, egyébként szó sem volt benne Ukrajna EU tagságáról. Ez az egyezmény megnyitotta volna Ukrajna határait a nyugati export és befektetések előtt, de nem helyezte kilátásba, hogy az EU viszonossági alapon szintén megnyitja határait. Ukrajna nagy gabona- és szárnyas állat termelő. Az egyezmény szerint az EU az ukrán gabona 5%-át, a szárnyasok 1%-át vette volna át. Nem elhanyagolható az sem, hogy Nyugat, kihasználva a különleges ukrán-orosz kereskedelmi kapcsolatokat, olcsó ázsiai termékekkel áraszthatta volna el Oroszországot. Az oroszok rákényszerültek volna ezeket a kapcsolatokat felülbírálni, s lezárni az ukrán határt. Ez Kelet-Ukrajna ipari bázisára halálos csapás lett volna.

Teljesen érthető és indokolt okok miatt Viktor Janukovics elnök visszautasította a szerződést. A kijevi nyugatbarát és jobboldali csoportosulások számára ez volt a jeladás az utcai tüntetések elkezdésére. Az utcai demonstrációkban mi itt, Nyugaton rendszerint a populizmus és demokrácia fellángolását látjuk. Azonban különbséget kell tenni: nem mindegy , hogy a baloldal tüntet egy jobboldali kormány ellen, vagy a jobboldal demonstrál erőszakos eszközöket is bevetve egy baloldali kormány ellen. Ez utóbbi az amerikai hatalomváltó stratégiának meghatározó része volt, és az is marad.

1953-ban Teheránban a CIA dollármilliókat költött arra, hogy banditákat és Kermit Roosevelt -a CIA akkori főnöke- szóhasználatával élve "a kompetencia magas fokán álló professzionális szervezőket" fogadjon fel. Egyre durvuló utcai demonstrációk végrehajtása volt a feladatuk, végül a dolog addig fajult, hogy harci cselekmények kezdődtek a hatalom hívei és a lázadók közt. Legalább 300 ember meghalt. A CIA dollármilliókat költött parlamenti képviselők és befolyásos iráni személyiségek megvásárlására is. Mossadegh kénytelen volt lemondani, a pávatrónra lépő sah pedig visszahelyezte tulajdonosi jogaiba a Nyugatot, visszakapta az ország kőolajiparát. A BP és amerikai cégek osztozkodtak az iráni olaj eladásából származó hasznon mindaddig, míg 26 év elteltével elűzték Reza Pahlavi sahot, és újra államosították az olajipart. Jellemzővé kezd válni az a törvényszerűség, miszerint a CIA nem túl hosszú életű sikere után bekövetkezik az amerikai érdekeltségi körtől való függetlenedés. Leginkább Latin-Amerikában járnak ilyen eredménnyel az államcsínyek - közeli szomszédaink egyre gyakrabban szabadulni akarnak az USA politikai és gazdasági kötelékeitől.

2004-ben az amerikai elit alakulatok 200 főnyi csapata kiképezte a FRAPH (Fegyveres Forradalmi Front Haiti Fejlődéséért) és egyéb, a haiti-i kormány ellen fellépő szervezetek 600 harcosát. A felkészítés a szomszédban, a Domikai Köztársaság kiképző központjában történt. Ezek az erők betörtek Haiti északi részébe, káoszt teremtettek és általánossá tették az erőszakot, ezzel előkészítették a talajt Arisztide elnök elűzéséhez.

Ukrajnában az utcai tiltakozások 2014. januárjában kezdtek erőszakos jelleget ölteni, amikor a tüntetők élére a neofasiszta "Szvoboda" (Szabadság) párt és a "Pravij Szektor" harcosai álltak. A "Pravij Szektor" harcosai Ukrajnában mindössze hat hónappal az események előtt jelentek meg, bár már korábban is létező csoportosulások és bandák is beléptek soraikba. Ezt a szervezetet részben az USA-ban és Európában élő ukránok pénzelik. Nem kizárt, hogy a "Pravij Szektor" a CIA gyermeke. Amikor a "Pravij Szektor" kormányzati épületeket kezdett elfoglalni, a parlament törvénytelennek nyilvánította a tüntetéseket. A rendőrség elfoglalta a Függetlenség terének (Majdan) egy részét, ennek során két tüntető meghalt. (Ekkor már Nyugat-Ukrajnát napok óta a "Szvoboda" és a "Pravij Szektor uralta. Elfoglalták a hivatalokat, rendőrőrsöket, tisztviselőket váltottak le és neveztek ki, tehát egy mai szóhasználattal élve "szakadár" rezsimet működtettek. Sem az EU, sem Obama nem tiltakozott ez ellen, nem állt ki a törvényesség mellett...a ford.)

Február 7-én az oroszok nyilvánosságra hoztak egy lehallgatott telefonbeszégetést. A vonal egyik végén Nuland államtitkár-helyettes, a másikon Geoffrey Pyatt, az USA ukrajnai követe volt. Ez a felvétel akár egy részlet is lehetne John Le Carre regényében:"Úgy vélem, hogy beléptünk a játszmába...Gondolom, ez jó alkalom arra, hogy ebben a helyzetben gyorsan cselekedj, és túlszárnyalj minket". Az volt a feladatuk, hogy eltávolítsák a "játéktérről" Vitalij Klicskot. A nehézsúlyú bokszoló a "forradalom" népszerű arcává vált, s neki szavazott bizalmat az EU. Úgy kellett intézni a dolgokat, hogy az amerikai favorit, Arszenyij Jacenjuk üljön a miniszterelnöki székbe.

Február 17-én este a "Pravij szektor" bejelentette, hogy másnap menetet indít a Függetlenség teréről a parlamenthez. Ezután néhány napig tartó elkeseredett összecsapások kezdődtek, amikben 110 ember -tüntető, ellentüntető és 16 rendőr- meghalt. Több, mint ezer ember megsebesült. Vjacseszláv Veremijt -ismert kormánypárti újságíró- kirángatták egy taxiból a Majdan közelében, és e tömeg szeme láttára agyonlőtték. Lvov közelében a "Pravij szektor" betört egy fegyverraktárba, s az összes ott talált fegyvert elvitte. Vannak bizonyítékok, amik arra utalnak, hogy mindkét oldal mesterlövészeket is bevetett; épületekben elrejtőzve tüzeltek a tüntetőkre és rendőrökre. A már említett Jakimenko - az ukrán biztonsági szolgálat volt főnöke azt állítja, hogy a Zenepalotából tüzelő mesterlövészek az amerikaiak által fizetett külföldi zsoldosok voltak, hasonlóak azokhoz a volt Jugoszláviából származó mesterlövészekhez, akik Szíriában napi 2.000 dollárért ölik a kormány katonáit.

Miközben az utcákon az erőszak uralkodott, az ellenzéki pártok és a kormány Franciaország, Németország és Lengyelország külügyminisztereinek közvetítésével sürgős tárgyalásokba kezdtek, két ízben is megegyeztek a megbékélésről, először február 19-én este, majd 21-én. A "Pravij szektor" azonban mindkétszer felrúgta a megállapodást, és Janukovics menesztéséig, a kormány teljes hatalomfosztásáig tartó "népi forradalomra" buzdított.


3.) Az államcsíny

Az ellenzéki erők megteremtése és azok felkészítése az aktív cselekvésre, valamint az utcai erőszak kiterjesztése - mindez a rendkívüli helyzet kialakításának céltudatos stratégiája. Ezt használják fel a megválasztott vagy alkotmányos kormányzat államcsínnyel való eltávolítására. Amikor a CIA kurátorai kitanították és felkészítették a hatalomváltás vezéreit, az amerikai vezetés saját tervei léptek a megvalósulás útjára. Menetrendszerűen elkezdődött az utcai erőszak, teljesen megszűnt a rend és a törvényesség, az állami intézmények nem funkcionáltak, az alkalmas pillanatban már csak egy határozott ütést kellett mérni ahhoz, hogy a kormányt megfosszák hatalmától, s helyére az államcsíny vezérei kerüljenek. Iránban Mohammed Mossadegh szembesülve azzal, hogy az utcán százszámra halnak meg az emberek, lemondott, hogy véget vessen a vérontásnak. Chilében Pinochet tábornok légicsapást mért az elnöki palotára. 2004-ben Haitin amerikai katonák szálltak partra, hogy eltávolítsák Arisztide elnököt és megszállják az országot.

Ukrajnában Vitalij Klicsko jelentette be, hogy a parlament elkezdi Janukovics elnök leváltási procedúráját. Egyébként ugyanaznap azután, hogy nem sikerült a leváltáshoz szükséges 338 képviselői szavazatot ehhez megszerezni, a képviselők alkotmányellenes, kisebbségi határozattal leváltották Janukovics elnököt, s helyére az ellenzéki "Batykivscsina" párt képviselőjét, Alekszandr Turcsinovot választották meg. A "Pravij szektor" ellenőrzése alá vonta a kormányépületeket, és járőrözni kezdett az utcákon. Janukovics nem volt hajlandó lemondani, törvénytelen államcsínynek minősítette a történteket. A hatalomváltás vezetői jelezték, hogy a tüntetők halála miatt bíróság elé állítják. Janukovics Oroszországba menekült. Február 27-én Arszenyij Jacenyukot miniszterelnökké nevezték ki - pontosan úgy történt minden, ahogy Nuland és Pyatt eltervezte.

Ami leginkább megkülönbözteti az amerikabarát ukrán államcsínyt az USA szervezte hatalomváltások többségétől az, hogy ebben vajmi kevés kevés szerepe volt az ukrán hadseregnek. 1953-at követően az amerikaiak szervezte rezsimváltások során a választott vagy uralkodó vezetők eltávolítását célzó utolsó csapás mérésére többnyire helyi magas rangú katonatiszteket használtak. Jutalomként elnöki posztot, diktátori teljhatalmat és más zsíros posztot kaptak az új, az Államok által támogatott rezsimben. Az amerikai hadsereg fejleszti kapcsolatait és egyéb viszonyait azokkal a külföldi katonákkal, akik kinyilvánították, hogy készek vezető szerepet vállalni egy esetleges hatalomváltásban. Az a tény, hogy Obama az amerikai speciális haderő tevékenységét a Föld 134 országára kiterjedően engedélyezte, arról tanúskodik, hogy ez a hatalomváltó folyamat folytatódik, s nem gyengülni, hanem erősödni fog.

A Szovjet Hadseregből 1991-ben kivált ukrán haderő katonáinak semleges, bár inkább oroszbarát beállítottsága miatt nem volt alkalmas egy oroszellenes fordulat végrehajtására. Nuland és Pyatt ezért Ukrajnában egy fontos újítást alkalmazott; az újfasiszta "Szvoboda" és "Pravij szektor" pártokat használta a zavargások kirobbantására és a hatalom megszerzésére. Ahhoz, hogy sikerrel járjanak, egy igen kellemetlennek és zavarosnak mutatkozó szövetséget kellett létrehozni az újfasiszták és és a nyugatbarát ellenzéki "Batykivscsina" és "UDAR" pártok között. Az ellenzék a 2012-es parlamenzi választásokon a szavazatok 40%-át kapta.

A közelmúlt történelmét vizsgálva megállapítható, hogy az amerikabarát államcsínyek közel fele kudarcba fullad, sikerük nem garantált. Azonban akár sikerül a puccs, akár nem, végeredményben nem az amerikaiak szenvednek és halnak meg, nem ők szegényednek el. Az erőszakért, a káoszért, a szegénységért és instabilitásért mindig a célország népe fizet meg. A hatalomváltást levezénylő Nulandok és Pyattok pedig gyakran nem az első tortaszeletet kapják, hanem esetleg a harmadik - negyedik- ötödiket - tovább lépegethetnek felfelé az állami bürökrácia vagy a CIA karrier-lépcsőjén. A hatalomváltásig soha nem szerepelt a tervekben az, hogy katonailag nyíltan beavatkozzon az Államok Ukrajna dolgaiba. Most azonban a rezsimváltás destabilizálhatja az országot, gazdasági káosz fenyeget, ez vagy szétszakíthatja Ukrajnát, vagy konfliktusba keveredhet Oroszországgal. Ez új, megjósolhatatlan feltételeket teremt, teljesen reális lehetőség egy NATO intervenció.

Oroszország egy értelmes javaslatot tett a krízis blokkolására. Annak céljából, hogy feloldják az Ukrajna nyugati és keleti része közt a Nyugattal és Oroszországgal való kapcsolatuk megítélésének teljesen ellentétes voltát, az oroszok szövetségi államformát javasolnak. Ebben Ukrajna két része nagyobb önállóságot kapna. Ez stabilabb rendszer lenne a jelenleginél. Most az egyik oldal uralkodni akar a másik felett külső szövetségesek segítségével. Ukrajna és népe a nyugati- és NATO-terjeszkedés terepe lett, az orosz javaslat meg gátolja ezt a nyomulást. Az orosz javaslat olyan kötelezettségvállalást is tartalmaz, miszerint Ukrajna semleges marad és nem lesz NATO tag. (Gorbacsovnak a NATO megígérte, hogy a felbomlott Varsói Szerződés államait nem veszik fel az Északatlanti Szövetségbe...Jelcinnek megígérte a NATO, hogy a felbomlott Szovjetúnió volt tagállamai nem léphetnek be a szövetségbe...Ennyi és ekkora átverés után nem csoda, hogy az orosz medve morcos...a ford) Valószínű, hogy néhány héttel ezelőtt Obama és Kerry beleegyeztek volna a krízis ilyen megoldásába. Ódzkodásuk az értelmesnek látszó orosz javaslattól lehet, hogy pusztán presztízs- és reputáció okokkal magyarázható. Azonban az sem kizárt, hogy a Washington politikáját továbbra is diktáló neokonok előre megtervezett és végrehajtott puccsa arra készteti Obamát és Kerryt, hogy a krízist eszkalálják.

Az amerikai hatalomváltó gépezet aktívan dolgozik Venezuelában is, ahol 2002-ben egyszer már kudarcot vallott. Raul Capote, a volt kubai kettős ügynök a CIA-nak dolgozott Kubában és Venezuelában. Nemrég arról beszélt, hogy létezik egy hosszútávú terv arra, hogy ellenzéki mozgalmakat hozzanak létre a venezuelai felsőoktatási intézményekben felső- és középosztályból származó diákok részvételével. Mára ezek az erőfeszítések kezdik meghozni első gyümölcsüket egyre durvább utcai tüntetések és önvédelmi egységek szerveződésének formájában. Mindez hat rendőr, és legalább öt tüntető halálát eredményezte. A tiltakozások pontosan egy hónappal a decemberben megtartott helyhatósági választások után kezdődtek, ezeken a hatalmon lévő párt 10%-kal több szavazatot kapott, mint az összes többi induló együttvéve. A tavaly áprilisi elnökválasztáson ez a különbség csak 1,5% volt. Mint ahogy Chillében 1973-ban, egy választott kormányzat sikere gyakran arra ösztökéli a CIA-t, hogy fokozza erőfeszítéseit, s hogy a propagandáról és jobboldali politizálásról áttérjen az utcai erőszakra. Minden bizonnyal Venezuela kormányának népszerűsége váltott ki ezt a reakciót.

Az amerikabarát fordulatoknak egy másik jellemző vonása az a szerep, amit a nyugati tömegtájékoztatás játszik a hivatalos legendák és fedőtörténetek terjesztésével és a valódi tényközlő újságírás elfojtásával. Ezt a szerepet szintén 1953 óta tölti be, s a tömegtájékoztatási nagy cégek fejlődésével, és azok tulajdonosi körének koncentrálódásával állandóan aktívabbá válik. Természetüknél fogva az államcsínyek titkos műveletek, és az amerikai tömegtájékoztatásnak tilos kifecsegnie olyan "nemzetbiztonsági" titkot is, mint amilyen a puccsokban közreműködő CIA alkalmazottak neve. Azzal, hogy csak a hivatalos legendát közlik, a tömegtájékoztatás eszközei az ilyen műveletek rendkívül fontos propaganda-komponensének akaratlanul is segítői és részvevői lesznek. Az amerikai tömegtájékoztatási óriások "erényessé" váltak, elégedettség tölti el őket, hogy közreműködhetnek Amerika kiszemelt ellenségeinek démonizálásában, és örülnek, hogy támogathatják az Államok megsemmisítésükre tett erőfeszítéseit. Szőnyeg alá söprik az USA felelősségét a káosz és erőszak előidézéséért, az amerikai politikát jó szándékú erőfeszítésnek állítják be, ami szembeszáll mások veszélyes és irracionális tevékenységével.

Ez sokkal több annál, mint amit a szigorú törvénykövetés és titokvédelem megkövetel. Nagyon sokunknak ez a véleménye arról a légkörről, ami a tömegtájékoztatásban uralkodik, s ami körülvesz minket. A nyugati tömegtájékoztatási eszközök mai állapotukban -néhány kivételtől eltekeintve monopol helyzetben levő nagyvállalkozások tulajdonában vannak- korszerű, totális propaganda-gépezetek, ilyenekről a 20. szd. véleményformálói nem is álmodhattak. A médiaóriások részesülnek a Nyugat geopolitikai és gazdasági terjeszkedésének előnyeiből. Üzleti modelljük szerves része az ilyesfajta, terjeszkedést kiszolgáló propaganda funkció, nem pedig valamilyen, az állami hatalom által rájuk kényszerített furcsaság. Az ilyen korporációktól zsurnalisztikai tényeket és eredeti híreket várni az amerikabarát államcsínyekről naívság - aki ilyen, nem érti, hogy ezek a médiaóriások voltaképpen mik és kiket szolgálnak.



Nemrég végzett felmérések kimutatták, hogy az emberek valósabb képet kapnak a folyó ügyekről John Stewart humoros "Daily Show"-jából a "Comedy Centrál" tvcsatornán, mint egy átlagos tvhíradó megnézésből. Azok az emberek, akik nem nézik ezeket a "híreket", jobban eligazodnak a nemzetközi ügyekben, mint az MSNBC vagy a "Fox News" nézői. Egy felmérés -három hónappal azután csinálták, hogy az USA lerohanta Irakot- kimutatta, hogy az amerikaik 52%-a biztos abban, hogy az USA megdönthetetlen bizonyítékokat szerzett arra, hogy Szaddam Huszein kapcsolatban állt az "Al-Kaidával". Azon repuklikánusoknál, akik kijelentették, hogy "figyelmesen követik az Irakból érkező híreket", ez az arány 78% volt, ugyanekkor az összes megkérdezett repulikánus 68%-a hitte ezt. (Mellesleg ez a "kapcsolat" hír, hasonlóan a "világbékét fenyegető tömegpusztító fegyverekről" szólóhoz, blöff volt. Évekig egy 2.000 fős amerikai szupercsapat keresett bizonyítékokat ezekre az állításokra Irakban. Eredmény "0"...a ford.)

Ha ezeknek a média korporációknak az a feladata, hogy tényeket és eredeti információkat közöljön, akkor az említett felmérés és a hozzá hasonló kutatások munkájukat és eredményeiket elítélő elrettentő vádiratok. Azonban ha megértjük, hogy mi a feladatuk - legyenek expanzionista politikai-gazdasági rendszerünk propaganda eszközei - akkor világossá válik előttünk, hogy a legendák és dezinformációk terjesztése kormányzati politikánkat támogatja, és hogy ez tevékenységük szerves, központi része. Ukrajnával kapcsolatban kitűnően megoldják ezt a feladatot, mint ahogy tették ezt Irakban is. Elhallgatnak mindent, ami az USA ukrajnai összeesküvésben vállalt szerepével kapcsolatos, villámgyorsan átváltottak a hatalomváltás nyomán támadt krízis magyarázatáról Putyin támadására Krím Oroszországhoz csatolása okán. Egyébként ha Önök reális tényeket akarnak megtudni az amerikai hatalomváltó gépezetről, akkor kapcsolják ki tévéiket, s tvnézés helyett olvassák a megbízható információforrások híreit - az "Alternetét", a "Consurtium Newsét" vagy a "Venezuela Analysisét", meg a hozzájuk hasonlókét. (Meg a Kontrollblogot...a ford.)


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!