fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Háttérhatalom

Országgyűlési némely nevezetesb indítványok és beszédek a főrendek táblájánál XII. A zsidók iránti törvényjavaslatról, october 1-ső napján 1844.

Ha az ember tekinti, hogy Magyarországban ezen szerencsétlen és elnyomott népfaj egy idő óta mennyi ipart fejt ki, lehetetlen, hogy az ember valami sympathiát iránta ne érezzen, és hogy itt, és más alkalommal is hallottam, miszerint érettök felszólalások történnek, s hogy mélt. Zay Károly gróf őket minden jogokkal felruházni kívánja, felfogni tudom; de más részről megvallom, hogyha a nemzetiség dolgát igazán akarjuk pártolni, akkor nem tudom felfogni e tekintetben azon igen nagy engedékenységet. Nem akarom azt most vitatni, hogy a nemzetiség dolga mennyire érdekes - meglehet, hogy nagy részben talán abberatión alapul meggyőződésem, hanem nemzetiség, kifejtett nemzetiség nélkül nekem, megvallom, minden más progressio - nem kell. Erre állítok mindent, e nélkül mondhatom, egy zagyvalék nép leszünk, melynek talán több pénze lesz, a dögbőröket talán drágábban eladhatjuk stb., de ez engem nem mozdít; mindenekelőtt áll előttem hűség a fajtámhoz. Új bizonyságát adja a magyar tágkeblűségének, miszerint néha bizony éppen azon helyzetbe teszi magát, mint az, ki maga alatt vágja az ágat, és anélkül, hogy észrevenné, vízbe esik, és később megbánja a dolgot. A magyar nemzetiség még nemrégóta olyan körülmények között volt, hogy bizony csuda - és abban látom a legnagyobb garantiát a nemzetiség jövendője felett - , hogy ti. annyi erővel és életszikrával bírt oly közel a sírhoz, miszerint az élet felé fordult, - s ekkor ugyan intoleransok voltunk, mi igen természetes; - de egyik túlságból a másikba menvén most az emberiség, az embereket a zsidókkal együtt a szívünkhöz szorítjuk, és most a legnagyobb liberalisták vagyunk; de helyzetünk e részben nem oly kedvező, mint például az angoloké. Az angol nemzet ugyanis elliberáltathatta a zsidófajt, mert ha például én egy palaczk tentát öntök egy nagy tóba, azért a víz nem romlik el,és mindenki ártalom nélkül megihatja a nagy angol elember a zsidó transeaát; ugyanez áll Franciaországra nézve is; de ha a magyar levesbe egy palaczk tintát önt, megromlik a leves, és azt meg nem eheti az ember. De más példát hozok fel: ha egy bárkában ülök, és abban van gyermekem és más gyermeke, és ha a bárkába bejön a víz, s előttem apodictice áll, hogy ezen két gyermeket benn nem tarthatom, az igaz, ha a magamét lököm ki, és a másikat benntartom, azt az újságban fogják hirdetni; de biz én a magam gyermekét conserválom, és a másikat lököm ki. E tekintetben tehát a liberalismus egyenesen a nemzetiség rovására történik; és ez nem vélekedés, mert apodictice szám szerint be lehet bizonyítani, hogy minden ilyféle kedvezés csorba a nemzetiségre nézve. Tehát annak, ki nemzetiséget őszintén pártolja, lehetetlenség, hogy most olyan elemnek, melynek több intelligentiája, több szorgalma van, a nemzetiség rovására kedvezéseket nyújtson.

Megvallom, hogy csak néhány évvel ezelőtt mindenféle tolerantiának a lehető legnagyobb ellensége voltam,mert nem akartam magammal következetlenségbe jönni, átlátván, hogy nemzetiségünk csak egy hajszálon függ, és valamint másra a magunk terhét lökni nem akartam, úgy másnak terhét magamra sem kívántam vállalni; de más részről tapasztaljuk, hogy egy idő óta nemzetiségünk szilárdabb talajon áll, és kivált azóta, hogy a fejedelmi szó és minden viszony, mely nemzet és fejedelem közt létez, magyar. Mondhatom, hogy talán egy kissé tágult bárkánk, úgy, hogy másokat is lehet abba beléptetni, ámbár ebben is van veszély, mert ebben a biztosíték következtében az emberek ezentúl elalusznak s azt hiszik, hogy meg van mentve a dolog, és így házi köreikben nnemzetiséget, helyeslést nyert, és gróf Zichy Ottó úrnak is helyeslését hallottam, - mégis bátor vagyok a Mélt. Fő R.R.-et figyelmeztetni Berzsenyinek a "Magyarokról" írt szavaira, melyben azt mondatik: "lásd a kevély tölgy, mely századoknak ádáz ostromát kiállotta, most belsőkép rágódó kis férgek által enyészik el." Legyünk tisztában magunkkal. Igen természetes, a magyar ezelőtt mélyen aludt, és most kapkodik, és ez természetesen máskép nem lehet; de ha mi azt mondjuk, hogy a nemzetiség azon alap, melyre mindent akarunk rakni, magunkkal ne jőjünk ellentmondásba, és ne gondoljuk, hogy ezen elem már ily igen erős, hogy halálos ágyából kiemelkedett, s Magyarország már oly szilárd, hogy minden más elemeket magába felvéve, azokat megemészteni tudná. Méltóztassanak a régibb orvosoknak hinni, hogy oly reconvalescens nemzet minden nemzetiséget a hátára nem vehet. Nincs arról szó, hogy az Istennek akármi teremtését jogokból kirekesszük, mert felfogásos és vallásos érzelmem szerint azt szeretném, hogy e hazában minden ember, ki az Isten képére van alkotva, egyenlő jogokkal bírjon és egyenlő terheket viseljen; és bár mondhatná mindenki valláskülönbség nélkül: "nekem is van hazám"; ez az ultima tendentiam, ez a kikötőm, mely felé vitorlázok, de mint hű tagja a magyar fajnak, megvallom, hogy túlliberalismus által, egy túlzó indulat által, hogy magam gyermekét dobjam ki a bárkából, ezt másokért tenni nem fogom soha, és ezen hűséget minden más nemzetben tudom becsülni; de miután magyaroknak teremtett az Alkotó, legyünk is azok, és legyünk tisztán magyarok. Ez a vélekedésem.

XIII. Ugyanazon tárgyban, ugyanazon napon, egyszersmind gróf Zaynak válaszúl, így szólt gróf Széchenyi István: Senki sem kételkedik azon, hogy méltóságos gróf Zay Károly úr bizonyosan a nemzetiség dolgában sokat tett, és e részben Ő méltóságát a legtávolabbról is érdekelni nem akartam; de megvallom, hogy e tekintetben azt vélem, miképpen a méltóságos gróf magával nincs egészen vitában, ti. a nélkül, hogy gondolná és kívánná, a víz mégis be fog folyni a bárkába, és míg a panslavismus ellen bástyákat húz a méltóságos gróf, addig más oldalról a magyar bárka egészen más elemekkel fog megtöltetni, és elmerülni. Azt mondá továbbá a méltóságos gróf, hogy nem tart attól, miként egypár nyomorult zsidó tudná a magyar nemzetiséget veszélyeztetni.Megvallom, hogy egy egész osztályról, mely annyi birtokkal, tiszteletreméltó férfiakkal dicsekszik, így szólani nem mernék, és a zsidókat általánosan nyomorúlt embereknek nem merném nevezni; és valóban ez egy különös neme a protectiónak, és és nem tudom, vajon ezen protectióért nagy köszönetet fognának-e mondani a méltóságos grófnak; és habár a méltóságos úrnak azon mondására, hogy egypár nyomorúlt zsidó nem fogja megrontani a magyart, de nem fognak annyit tenni, mint akkor tettek, mielőtt ezen biztosíték létezett volna. De mindemellett nem vagyok az ellen, úgy mint nemzetiségünk szilárdul, bárkánkat egy kissé tágítsuk, és most például némelyekre nincs oly szükségünk, mint azelőtt; teszem azelőtt a világért a sarkantyút le nem vettem volna a csizmáról, mert ebben is láttam a nemzetiségnek egy kis garantiáját; eddig a bajuszomat a világért le nem vettem volna; most, ha bosszantja az orromat, meglehet, hogy leveszem; de mondom ezelőtt le nem vettem volna, mert ebben is volt a magyarságnak egy kis symboluma. Mindezeknél fogva vélekedésem az volna, hogy ne tegyünk hátra lépést, de nagy előrelépést sem kívánok tenni, és legjobban szeretném, ha azon nyomot követnők, melyet a múlt országgyűlés alkalmával követtünk, és csak fogadnók el azon törvényjavaslatot, melyet a múlt országgyűlés alkalmával Ő felsége elibe terjesztettünk;ezáltal a hosszas tanácskozást, mely csak keserűségre vezethet, el fogjuk kerülni, mert még azt hiszik utoljára, hogy itt az ember a zsidóság ellen van, és bizonyosan én részemről az Istennek minden teremtményét tisztelem, és bizonyosan a zsidóságnak sem vagyok az ellensége, sőt méltánylom előmenetelöket, és azt, mit a nemzetiség dolgában tettek, azért ismételve mondom, maradjunk annál, mit a múlt országgyűlés alkalmával Ő felsége elé terjesztettünk, és minden hosszas tanácskozással hagyjunk fel. Ez a vélekedésem. /Közhelyeslés!/


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hozzászólások  

 
0 # Aladar 2011-11-30 06:52
1944-ben?
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
 
 
0 # Fénybenjáró 2011-11-30 11:36
javítva. Köszi!
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!