fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Háttérhatalom

István király előtt nem volt Magyarország?

Az Európai Parlament Információs Hivatala kiadott
egy "Európa ma és holnap" című nagyalakú, igényes kivitelű
brosúrát. A füzet - több nyelven - 28 mai és jövendő EU-tag
ország önbemutatkozását tartalmazza.

Az egyes országok maguk állították össze a szöveg- és képanyagot, az előszóban
a kiadó a szövegek tartalmáért nem is vállal felelősséget. Így nyilvánvaló, hogy
a még nem tag országok bátran festhettek magukról rokonszenves képet saját
jól felfogott érdekükben: az európai közvélemény megnyerése céljából. Az
ország-fejezetek egy rövid, "amerikai típusú" önéletrajzból, és egy valamivel
hosszabb, "kifejtő" részből állnak.
Ez utóbbiban nemzeti sajátságok, érdekességek szerepelnek.

A 28 ország bemutatkozása három minőségi kategóriába sorolható. A többség
reális történelmi és kulturális tényanyaggal szolgál. Néhány, az "Európai Unióba
igyekvő" ország nemzeti legendáit is a képbe illeszti, a számukra kínos adatokat,
folyamatokat vagy elhallgatja, vagy eufémizmusokba burkolja. (Törökország,
Szlovákia, Románia sorolható ebbe a kategóriába.). A harmadik - és egyben
döbbenetes - felfogás a magyar.

Lássuk először az önéletrajzunkat! Az 1990-ig terjedő időszak 14 pontját szóról
szóra leírom, csak utána fogom elemezni. Megjegyzem, hogy a románoknak erre az
időszakra 34(!) megemlítendő történelmi eseményük akad!

Fontos dátumok Magyarország történelmében:

1000 - a magyar állam megalapítása az ország első királya, István alatt.
1308-1437 - A központi hatalom megerősítése.
1541 - a törökök beveszik Budát. Az ország 3 részre szakad: a Habsburgok
elfoglalják (bekebelezik) a nyugati részt, Magyarország középső része a törökök
közvetlen ellenőrzése alá kerül, mialatt a Tiszától keletre levő részen az Erdélyi
Fejedelemség jön létre.
1711-1848 Osztrák uralom.
1867 - a körülbelül fél évszázadig tartó Osztrák-Magyar Monarchia létrehozása.
1914 - Magyarország részt vesz az első világháborúban a német birodalom oldalán.

A Magyar Köztársaság megalapítása november 16-án.
1938 - szövetség NÁCI NÉMETORSZÁGGAL.
1941 - hadüzenet a Szovjetuniónak.
1944 - az ország elfoglalása a német csapatok által. Számtalan magyar zsidót
deportálnak. Hadüzenet Németországnak decemberben.
1945 - a Vörös Hadsereg elfoglalja Budapestet és elűzi a németeket.
1949 - a Magyar Népköz! társaság alkotmányának elfogadása.
1956 - népfelkelés, a szovjetek erőszakosan leverik, az akkori államfőt, Nagy Imrét
halálra ítélik.
1989 - Magyarország ismét demokratikus ország lesz. A szovjet csapatok elhagyják
az országot.
1990 - az első szabad választások.

Mi magyarok miért nem említettük a honfoglalást? Vagy urambocsá: a kettős
honfoglalást? A szlovákok használják fel a 907-es braslauespurchi (pozsonyi?
bánhidai? ennsburgi?) győztes csatánkat önigazolásként? Miért nem említjük meg
a frank oklevelekben több százszor előforduló "Hungarus" nevet? Vagy akár az
izlandi sagák Tyrkerét? A Kr. e. VI. századból a "jürkákat" bemutató Hérodotoszt?
527-ből Muagerisz hún királyt említő bizánci krónikát? Gardizit, ibn Rusztát,
Dzsajhánit, Bölcs Leót, Bíborbanszületett Konstantint, vagy 889-ből Regino
prümi apátot, akik a türkökkel, szkítákkal azonosítanak így vagy úgy? A tordosi
és tatárlaki rovásírás-leleteket sokszorta több joggal hozhattuk volna fel, mint a
törökök emlegetik civilizációjuk őseiként az asszírokat, hettitákat!

Iszonyú kártékony ez a torzító elhallgatás!

Lám, a románok tudomást sem vesznek arról, hogy Constantin Daicoviciu, a
dákoromán folytonosság ("kontinuitás") elméletének atyja 1973-ban, halála
előtt maga fedte fel (a Történeti Intézet, a Történeti Múzeum munkatársainak, és
egyetemi kollégáinak, diákjainak) kutatásai hazug voltát. Tételesen sorolta fel saját
történelemhamisításait! Így: a Nestor-krónika nem "oláh"-okat, hanem "frank"-
okat ír. Anonymus "Eac pastores Romanorum" kitétele sem daciai oláhokra, hanem
dunántúli, frank fennhatóság alatt élt romanizált pannonokra vonatkozik. Az
ősrománnak titulált "Dridu-műveltség" bulgáriai - az egykor a Kárpát-medence déli
harmadát birtokló bulgárok hozták fel hazájukból az itt megtalált elemeit... A többit
nem sorolom.

Mi pedig saját történelmünk elhallgatásával igazoljuk a már dogmává merevült
történelmi hazugságokat...

No, haladjunk tovább szépen, ...

Úgy tűnik, hogy az Árpád-kor nem létezett! Nem volt a korszakalkotó politika-
és jogtörténeti dokumentum, az Aranybulla, nem volt tatárjárás, nem volt Szent
István, Szent Imre, Szent László, Szent Margit, Szent Kinga, Szent Erzsébet...

Sorstársaink közül a csehek milyen büszkén emlegetik a Przemysl-, a lengyelek a
Piast-házat!
Újabb űr: nem találom 1456-ot! Az egész keresztény világban harangoznak
a nándorfehérvári diadallal végződő keresztes hadjárat emlékére - mi meg
sem említjük. Óvatosan fogalmaztam. III. Callixtus az 1456. június 29-
i "Bulla orationum"-ban III. Mohamed áprilisi hadrakelése hírére, a török
megállításáért való imára buzdító harangozást rendelt el - de hát a törököt bizony
Nándorfehérvárnál állította meg , és nem ez az ima, hanem Hunyadi és Kapisztrán.
A törökellenes keresztény összefogás ugyan jellemző módon hézagos volt - az ígért
80.000 fős sereg helyett néhány regensburgi diák, párszáz lengyel és horvát fogott
fegyvert mindössze - de nagyon szép "európai gondolat". Élnünk kellett volna vele!

Szemezgessünk tovább!

Mátyás humanista birodalma (az egyetlen reneszánsz birodalom) említésre sem
méltó? Hol marad sok évszázados, a magyarságot őrlő "keresztyénség pajzsa"
küzdelmünk? Lám, a török önéletrajzból hiányzik ez a néhány évszázad - ők
tudják, miért szégyellik - mi miért nem vagyunk rá büszkék? Mohács viszont elég
jelentős csata lehetett - hisz a szlovákok (sic! a szlovákok! Ismétlem: a szlovákok!)
felhozzák saját történelmi eseménysorukban! Mi nem...

A Habsburgok dehogy "foglalják el" a nyugati részt: Kettős királyválasztás
történik, s a két királyi ház megosztozik a török által kettészelt országon. Az
Erdélyi Fejedelemség voltaképpen a magyar állam menedékhelye lesz, fejedelmei
közül tán egyedül Székely Mózes tekinthető törzsökös, kizárólagos erdélyinek!

Nem találom a vallásszabadságot világelsőként deklaráló tordai országgyűlést sem!
(1568). Ennek a feltűnően "eurokonform", korát messze megelőző intézkedésnek a
mellőzése egyenesen megdöbbentő!
Természetes módon tolakodik elő egy lehetőség. A kereszténység felvétele, az
Árpád-házi szentek, a nándorfehérvári harangozás, a tordai országgyűlés együttes
elhallgatása egy "kereszténység utáni Európának" tett ostoba gesztus volna?
Ostoba, mert a katolicizmus, a reformáció - a szlovákoknál a huszitizmus - minden
ország önjellemzésében megtalálható!
Igen, MINDEN országéban: a muzulmán Törökország büszkén emlegeti Szűz
Máriát, Szent Pált, a myrai Szent Miklóst!

Szégyen...
Egyetlen árva sort sem érdemelt meg tőlünk a török kiűzetése (1686 - Buda, 1697 -
Zenta). Mint ahogy Thököly és II. Rákóczi Ferenc sem!
Hiányzik a magyar reformkor. Úgy, ahogy van. Mindenestül.
1848/49-es forradalmunkról sincs egy árva szó se. Nem baj, a románok felhozzák
biz, mint saját forradalmukat! Az osztrákok is - bár ők meghagyták nekünk...
Ezután egy szépen felépített, épületes baromság következik.

Figyeljünk:

Magyarország (és nem az Osztrák-Magyar Monarchia!) vesz részt az I.
világháborúban. Az 1918-as forradalmat nagyvonalúan 1914 novemberére téve
(ezt az ostobaságot a "kifejtő" rész megismétli, megerősíti!) ez annyit jelent, hogy
az önálló, köztársasági Magyarország egyedül harcolt Németország oldalán, s
Trianont ezért kapta büntetésül. A kifejtő részben még toldunk ide egy ostobaságot:
állítólag 1/3-nyi (és nem 2/3) területünket vesztettük el...

Ha ez az "építmény" (történelemhamisító tákolmány) nem tudatosította volna
a jámbor európaiban, hogy micsoda rettenetes erőszakos, mi több: bűnös nép
maradtunk még a XX. században is, akkor jöhet a döntő érv: "1938 - Szövetség a
Náci Németországgal"
A második világháborúban a környékünkön mindenki a "rossz oldalon" vett
részt. Ennek elmismásolását zseniális találékonysággal oldották meg a magukra
valamennyit is adó szomszédjaink:

Ausztria: 1938 március: "Anschluss - és kész. Nyilván kimaradtak a háborúból,
mert utána csupán a köztársaság 1945-ös kikiáltását említik meg.
Szlovákia: 1939- 45 "rövid függetlenség a Náci Németország uralma alatt."
Mesteri, szépségdíjas, zseniális meghatározás! Függetlenség egy uralom alatt,
amely ráadásul nácinémet elnyomást sejtet - ez bizony elhatárolódás, sőt nyilván
szenvedés is - nem pedig rosszízű "szövetség", mint a mienk...
Románia: 1940. nov. 23. "Románia csatlakozik a hármas szövetséghez." Ez is
elegáns: a hármas szövetséget említi. Ilyen volt, valóban: csakhogy az létrejött
1882-ben, résztvevői az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország és Olaszország.
Szétbomlott az I. világháború során...(!!!)

De ez a "tévedés" elegánsan kikerüli a II. világháborús részvétel kellemetlen
emlegetését... Persze az Antikomintern Paktumnak is három tagja volt eredetileg, -
ugyan mit is kötözködöm? Persze nem említ néhány apró, echte román találmányt
ez időkből: a meghalató-vonatokat, a zsidók jég alá lövetését vagy akár a favágó
tőkén lefejezett szárazajtaiakat, a megtizedelt Köröstárkányt ......
Mi pedig "1938-ban szövetséget kötöttünk a Náci Németországgal".

Nos, 1938-ban kötöttünk egy adóügyi pótegyezményt a németekkel (december
10.). Ezt Ausztria német megszállásának pénzügytechnikai következményei tették
szükségessé.
Merüljünk el most egy kicsit ebbe a gyanús 38-as évbe! Az Anschluss nemcsak
adóügyi pótegyezményt hozott ajándékba, hanem páni félelmet is. Politikusaink
nem rokonszenveztek a nácikkal - emlékeztetőül két esetet hoznék fel. Az első
németországi látogatásáról hazatérő Horthy így jellemezte Hitleréket: "Túl sok
bennük a vörös!". Teleki pedig nemegyszer jelentette ki, hogy "a német vereség a
mi vereségünk is lesz, de a német győzelem a mi pusztulásunk"!

Ez az év nem a németbarátság éve. Horthy és Kánya Kálmán már februárban
egy németellenes "horizontális tengely"-ről tárgyal Varsóban. A történeti hűség
kedvéért: olasz-lengyel-jugoszláv-magyar lett volna ez a tengely. (Hiányzik a
történelem tankönyveinkből...) A németek persze ellenzik a lengyel-magyar
együttműködést, visszacsatolási törekvéseink épp közös magyar-lengyel határt
eredményeznének!
Augusztusban két - németellenes élű - magyar siker: a bledi konferencia a
Kisantanttal (jelentős enyhülést hozott), illetve a titkos lengyel-magyar gentlemen's
agreement a szoros együttműködésünkről. November - az első bécsi döntés -
voltaképpen Németország engedett!

Aztán decemberben Ciano jön Pestre, melegen ajánlja az Antikomintern Paktumba
való belépésünket. A tengely kontra horizontális tengely kérdés eldőlt...

1939-ben pedig beléptünk az Antikomintern Paktumba. És ugyanebben az évben
megvalósul a magyar-lengyel határ - szeptemberben nem is engedtük át a német
csapatokat Lengyelország hátába, - ez közismert - és a németekhez lelkesen
csatlakozó(!) szlovák csapatokat sem - ez kevésbé közismert.
A szlovák változat persze érthetően elhallgatja, hogy a lengyeleket hadüzenet
nélkül, náci módon megtámadták - mi pedig: "1941 - Hadüzenet a
Szovjetúniónak."

Hogyan is volt? Üzentünk mi hadat? A kassai, rahói, körösmezői stb. bombázások
után megállapítottuk: ez bizony hadiállapot. Ennyi. Ennek a kérdésnek
hatalmas irodalma van, elégedjünk meg annyival, hogy a nemzetközi jog élesen
megkülönbözteti a hadüzenetet és a hadiállapot tudomásul vételét.

Románia mindenféle indok nélkül, minket jócskán megelőzve már1941. június 22-
én hadat üzent a Szovjetuniónak - írják a román bemutatkozók? NEM.
Más kérdés, hogy az akkoriban szintén EU-várományos Bulgária sosem üzent
hadat a dicső Szovjetuniónak, mégis ugyanazt kapta jutalmul, mint mi büntetésül!
Amúgy a hadüzenettel szovjet barátaink nálunk sokkal rosszabbul állnak.
Elfelejtkeztek erről a jogintézményről Finnország, a Balti államok, Lengyelország,
de még Bulgária esetében is. Öt országot tiportak le 1941-ig, hadüzenet nélkül - ez
nyilván eszébe juthatott a kassai bombázás után minden magyarnak...

"1944. - Számtalan magyar zsidót deportálnak"
Helyes állítás, igaz. Helyesen köti össze az életrajz a német megszállással.

Csupán egyetlen bajom van: a zsidóüldözés egy szóval sem szerepel sem a
román, sem a szlovák, sem az osztrák, de még a német (ismétlem: a német, még
egyszer: a német) anyagban sem!

Próbálom kikövetkeztetni a holokauszt (soá) kérdésében írásokból és filmekből
igazán járatossá vált átlag EU-s olvasó gondolatmenetét: - Végülis lehet, hogy ezek

a minden aljasságra elszánt a magyarok működtették Auschwitzot?

Rendben van, mi gerincesen vállaltuk. De az 1944 nyári csendőrpuccsot (és ezzel
magyarországi zsidók teljes kiirtását) megakadályozó Koszorús ezredesnek vagy
urambocsá: magának Horthynak köszönhető, hogy egyáltalán maradt zsidóság
Közép-Európában! Így teljes az igazság s a részigazság egyoldalú közlése
súlyosabb bűn a legaljasabb rágalomnál...

1956. Eufemisztikusan, "reformkommunista módra" népfölkelés.

De nekünk magyaroknak forradalom és szabadságharc. Egy "csillagóra", amely
megvilágosította a félrevezetett Európát, amely előkészítette a kommunista
rendszerek bukását és amely rövid időre visszaadta nemzetünk (tudatosan
tönkretett) önbecsülését és megbecsülését. "Nagy" (minimálisan elvárható
illendőséggel és európai módon: Nagy Imre) pedig nem államfő volt, hanem
miniszterelnök. A "kifejtő" részben, önmagának is ellentmondva már helyesen írja
a szerző.

Az 1990. utáni életrajzból a terjedelemre tekintettel csupán egy érdekességet
villantok fel.
1991. jún. 19. " az utolsó szovjet katonák elvonulása."

Nos, pillantsunk csak egy kicsit feljebb! A 13. életrajzi dátumnál ez szerepel: "1989
- a szovjet csapatok elhagyják az országot." Erre már nincs mit mondani...

E befejező életrajz-részből tán még hiányolhatnánk, hogy olyan, az Európai Unió
koncepciójába szorosan illő esemény, mint a vasfüggöny lebontása (elsőként!),
nem szerepel. Nyilván nem véletlen az eset: ugyanígy hiányzik a kötet bevezető,
kedvcsináló dekoratív képes bevezetőjéből is, ezt pedig Brüsszelben, az EU
Információs Hivatalában írták...
Most pedig "záró fejezetként" - lássunk néhány gyöngyszemet az általam "kifejtő"-
nek nevezett részből.

"Magyarország lakossága Európa legszínesebben kevert népeihez tartozik. 10
millió lakója között számos nemzetiséget találunk: német nyelvűeket, szlovákokat,
románokat, délszlávokat (bosnyákokat, horvátokat, szerbeket, szlovénokat és
szorbokat). A szintik és romák, akik a népességnek nem jelentéktelen részét
alkotják (500.000), nemrégiben etnikai kisebbségként lettek elismerve."

No, kezdjük!

Magyarország "sokszínű, kevert népességű", soknemzetiségű.

Érdekes: ezt a kitételt nem alkalmazza önmagára a valóban fele-fele
arányban "többnemzetiségű" Belgium, Litvánia, Észtország, Lettország. Csak mi,
ahol egyelőre még a magyar etnikum a meghatározó. Bár fogyunk "az egyszerű

újságolvasó is ki tudná számítani a határon túli népszámlálások és különböző hazai
források alapján, hogy 1985-től máig a Kárpát-medence őshonos magyarsága
több mint 2 millióval (!!!) fogyott. Nem ez a témánk, de utána lehet nézni,
az "önbemutatkozás" írója vélhetőleg nagyon is ismeri ezeket az adatokat.

Van itt más baj is - rosszabbak, mint az egyszerű ostobaság.

Bosnyákok sosem éltek Magyarországon. A szorbok említése még hajmeresztőbb.
Tudálékosan a déli szlávokhoz sorolja a szerző őket. Nos, a szorbok nyugati
szlávok, Spreewaldban élnek, a buzgó térképböngészők Lübbenau környékén
találhatják meg őket. Népi kultúráját büszkén művelő százezres népcsoport,
megtekintésüket ajánlom a szerzőnek, még a helyszín is politikailag korrekt: a
néhai kommunista NDK területe.

A nagy kérdőjel a félmilliós szinti (és roma) kisebbség. A szinti szó nyomára
többhetes lázas kutatás után jutottam. Ez a kifejezés egyike azoknak, amellyel
Európában a cigányságot megnevezik: cigány, manus, szinti, zingari, roma -
és egy kivételesen nevetséges finomkodás: "utazó népesség" travellers, illetve
gens du voyage. Vagyis a szerző a sznob (és műveletlen) "campingtábor"-típusú
szamárságot követi el. Voltaképpen azt volt képes leírni, hogy nálunk nemcsak
romák, hanem még romák is élnek. Szerintem a félmilliónál többen.

És tisztelettel megjegyzem: tán ide lehetett volna írni, hogy ezidáig egyedül
Magyarországon ismerik el etnikai kisebbségként a romákat - Óh, bocsánat! A
romákat és a romákat...

"Magyarországot több alkalommal elfoglalták, különösképpen a törökök a XVI.
században és az osztrákok a XVIII.-XIX. században, és függetlenségét csak 1914-
ben nyerte el. Az I. világháborúban a Német Birodalom szövetségeseként vett részt.
A trianoni szerződéssel államának területe 1/3-ával lett redukálva."
Jó, valóban vitatható, hogy a kiegyezés függetlenséget hozott-e.

Jómagam függetlennek tekintem azt az országot, amely világelső volt
vasútközlekedésében (Baross Gábor előterjesztését fogadta el épp ezért az 1892-
es genfi vasútügyi konvenció!), gabonafeldolgozó-iparában (2. helyezett: USA),
a maga korában (szintén) világelső oktatási- és nemzetiségi törvényeket alkotott
és érvényesített, önállóan vett részt nemcsak az olimpiákon, hanem magának az
olimpiai mozgalomnak a megteremtésében is.

Nem sorolom. A többi ostobaságról pedig már fentebb írtam.

"A híres gulyásnál lényegében egy mindennapi ételről, egy levesről van szó, amely
a magyarok által pörköltnek nevezett húsragunak felel meg."

Ezt a zagyvalékot - tréfaként - Jókai már kitalálta egyszer: - "Úgy elnézem ezt a
kulacsot, azt hittem: kenyér, pedig hát sajt."

Összegezve:

Hivatalos szerveink jóváhagyásával bemutattak Európa (bennünket a térképen
meg sem találó) nyugati nemzeteinek, mint egy hol bűnös, hol pedig szánalomra
méltó, úgy általában pedig, mint egy semmirekellő népet és országot. Fűszerezve a
gonoszságot ostobasággal és szolgalelkűséggel.

Nyíltan magyarellenes, divatosan: rasszista förmedvény.


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hozzászólások  

 
0 # ManoNegra 2011-12-14 09:26
Üdv!

Figyelmetekbe ajánlom!

http://w3.sopron.hu/nepszavazas1921/Tuzek.html

Kilencven éve...!
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
 
 
+2 # Leonis Dei 2011-12-14 12:43
„A magyaroktól örökre el kell venni a szittya büszkeséget, hogy elfelejtsék végre a lázadozást és megtanulják, hol a helyük.”

/Haynau/

Nem ezzel próbálkoznak most is? Dehogynem. Eltörlik a történelmünket, elhallgatják, amire a magyarok büszkék lehetnek, ezáltal elveszik az önbizalmunkat is. Egyértelmű, hogy minden tekintetben próbálják kihúzni a lábunk alól a talajt. Most sem fog sikerülni. :)

Ajánlom figyelmetekbe a következő előadást:

http://vilagvege.net/irasok/avatara-a-magyarsag-kuldetese-az-uj-aranykor-kuszoben
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
 
 
+1 # Fénybenjáró 2011-12-14 18:34
Ez jó kis előadás. Mi is lehoztuk már a lapon. Nem baj, ha terjed!
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!