fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - ISTEN

Ez most egy kicsit hosszabb olvasmány, de rendkívűl izgalmas témákat feszeget, aki végigolvassa figyelmesen, annak lesz min gondolkodnia!„A legtöbb ember össze van zavarodva azt illetően, hogy mi a különbség a materializmus és a vallások alapvető tanításai között, és így ebből is és abból is elfogad tételeket, és nem veszi észre, hogy azok egymásnak ellentmondanak.

A materializmus szerint az agy gondolkodik, és az agy tárolja az emlékeket. Roppant érdekes jelenség, hogy ezt rengeteg vallásos ember is elhiszi, köztük papok és lelkészek is. Ez azért is érdekes, mert ha az agy bármi effélét csinál, akkor nincs lélek és nincs Isten. Ha az agyban vannak emlékek, akkor azok a test halálakor elpusztulnak. Ha az agy gondolkodik, akkor a test halála után a gondolkodás megszűnik. Ha az agy döntéseket hoz, akkor a test felbomlásával a döntések is megszűnnek. Ha így áll a helyzet, akkor mi volna a lélek szerepe? Akkor milyen tulajdonságokkal rendelkezik a lélek? A lélek nem rögzít emlékeket, nem tárol emlékeket, nem emlékezik, nem gondolkodik és nem dönt. Akkor mit csinál? Mi maradt még? Hát semmi. És ha valami semmit sem csinál, akkor az nincs is. Ha tehát az agy gondolkodik, nincs lélek. Ha pedig nincs lélek, Isten sincsen. Semmi sem tud újjászületni, és semmi sem járulhat Isten színe elé, hogy számot adjon tetteiről.

Ön mit gondol, hány emléke van egy ötvenéves embernek?

Napi tapasztalatból tudjuk, hogy az emlékek kísértetiesen hasonlítanak a filmhez. Az emlék egy háromdimenziós film, amely tartalmaz minden érzékletet, továbbá a személy aktuális emócióját, a gondolatait és a döntéseit is. A film képkockákból áll, és mivel az emlékezést bárhol leállíthatjuk, és bármilyen jelenetet kikockázhatunk, akárcsak a film esetében, tudjuk, hogy az emlék alapegysége az emlékkép, amely olyan, akárcsak egy kép-kocka a filmben. Ugyancsak tapasztalatunkból tudjuk, hogy ahhoz, hogy valószerű mozgást lássunk, egy másodperc alatt 24-25 állóképet kell megnéznünk. Tehát másodpercenként 24-25 emlékképet rögzítünk. Vegyük alapul a 25-öt és számoljunk egy kicsit. Ez percenként 1.500, óránként 90.000, naponta 2.160.000, évente pedig 788.400.000 emlékkép. Vagyis ötven év alatt 39 milliárd 420 millió emlékkép.

Nos, hol fér el a testben ennyi emlék? Van nekünk 39,5 milliárd emlékképünk, hová tegyük őket?

Egyáltalán: mekkora egy emlékkép? Hogy néz ki, milyen az alakja?

És a legfontosabb kérdés: mi maga egy emlékkép, mint fizikai dolog?

Egy sejt, függetlenül attól, hogy a test mely pontján helyezkedik el, és milyen funkciót lát el, ahhoz, hogy működni tudjon, rengeteg olyan alap-vető feladatot kell ellátnia, melyek függetlenek a sejt elhelyezkedésétől és testben betöltött szerepétől. A sejtnek táplálkoznia kell, anyagcserét kell folytatnia, osztódnia kell, és el kell látnia a feladatát. A sejtfalnak nem az a feladata, hogy emlékeket tároljon, a sejtmagnak sem, a kromoszómáknak sem, az enzimeknek sem, a DNS-nek sem, a géneknek sem, és így tovább.

Tételezzük fel, hogy vannak emlékeket tároló sejtek a testben. Nos, hol tárolnák az emlékeket az emlékeket tároló sejtek? És hogyan? Hogyan kerül eltárolásra, mondjuk, egy doromboló macska emléke? És hogyan kerül az emlék az emlékeket tároló sejtekbe? Mi az emlék? És egy igencsak fontos kérdés: mi nézi meg az emlékeket az emlékeket tároló sejtekben, és hogyan? Mi megy oda a sejthez, és néz bele? Honnan tudja, hogy egyik vagy másik emlék melyik sejtben található? Mi az a dolog, ami ott mozog az agyban, számon tartja, hogy melyik emlék melyik sejtben van, bemegy a sejtekbe, megnézi ezeket az emlékeket, értelmezi azokat, és gondolkodik? Mi csinálja ezt? Megint csak sejtek, a sejteknek egy minden eddiginél speciálisabb fajtája?

És amikor ezek az emlékeket tároló sejtek osztódnak, akkor az emlékek belekódolódnak a DNS-be? Hogyan? Mi módon?

És mi volna a genetikai kódja egy doromboló macska emlékének?

Mi tudna gondolkodni a testben? A testnek melyik része? Az agy, vágják rá a materialisták. És az agynak melyik része? Mi marad az agyból, miután minden olyan részt kivettünk belőle, amelynek testi funkciók ellátása a feladata? A gondolkodáshoz nagyságrendekkel nagyobb kapacitás szükséges, mint az emlékek tárolásához, mert amíg az emlékek tárolása mechanikus, a gondolkodás folyamata nem az. A materializmusban minden kínos kérdésre az a válasz, hogy az agy nagyon bonyolult szerv. Ez a kijelentés tudományosan körülbelül annyit ér, mintha azt mondanánk, hogy »Isten útjai kifürkészhetetlenek«.

Ernst Rüdin, német pszichiáter, egyike volt azoknak az embereknek, akik lefektették a nácizmus ideológiai alapjait. Rüdin célja a »genetikailag alacsonyabb rendűek« kiirtása volt, hogy ezáltal egy tiszta fajt hozzon létre, melyet ő emberistennek nevezett. Azt javasolta, hogy több tízmillió családot irtsanak ki a Földön. Beteges céljainak igazolására és elfogadtatására találta ki azt a koncepciót, miszerint a személyiségjegyek genetikai eredetűek, vagyis örökletesek. Ez az egyetlen tétel volt a nácizmus alapeszméje. Ez az eszme a mai napig szerves részét képezi a materialista gondolkodásnak, minden országban. Természetesen Rüdin nem árulta el nekünk, hogy milyen kísérletek alapján jutott a »személyiség öröklődésének« korszakalkotó felfedezéséhez. Ezt a nagy titkot magával vitte a sírba...

A tudományos genetikán kívül van még egy másik genetika is. Ez a másik genetika az ideologikus genetika. Az ideologikus genetika a tudományos genetika szakkifejezéseit használja politikai ideológiák eladása céljából. Azt állítja, hogy a gének határozzák meg egy ember személyiségét, a céljait, az intelligenciáját, a vágyait, azt, hogy milyen a szexuális irányultsága, azt is, hogy mi a kedvenc színe, mi a kedvenc illata, és így tovább, vagyis tulajdonképpen mindent a gének határoznak meg.

Azonban van ezzel némi probléma.

Az egyik az, hogy a gének nincsenek semmilyen kapcsolatban azzal a világgal, amelyben mi, emberek élünk, vagyis fogalmuk sincsen például a színek létezéséről, hogy ennél bonyolultabb példát ne is hozzak fel. A gének semmit sem tudnak a világról. Egyáltalán nincs tudomásuk a világról. A másik, hogy a géneknek van funkciójuk, a gének határozzák meg a test alapvető felépítését és alapvető működését, melyet számtalan dolog befolyásol, például a táplálék, a mozgás és egyebek, vagyis, ha valaki nem

táplálkozik megfelelően, akkor a teste nem lesz teljesen olyan, mint amilyennek a genetikai programja szerint lennie kellene. A harmadik pedig, hogy még soha senki nem látott egy gént, amint az valamit csinált volna. Soha. Senki a világon nem látott egy gént, amint az befolyást gyakorolt volna valakinek a gondolkodására, vagy az ítéletére, például a színekhez való viszonyára. És a negyedik: még csak olyan modell sem létezik, még csak egy homályosan vázolt koncepció sincsen, amely azt magyarázná, hogy a gének miképpen érik el, hogy valaki például a komolyzenét szeresse, mert természetesen a genetikus ideológia szerint a zenei ízlést is a gének határozzák meg.

Voltak és vannak emberek, akik baleset, bűncselekmény vagy betegség következtében bizonyos agysérülést szenvedtek el, és túlélték, de a sérülés következtében hirtelen vagy fokozatosan, kisebb vagy nagyobb mértékben, időlegesen vagy tartósan megváltozott a viselkedésük, az élethez és más emberekhez való hozzáállásuk. A materializmus igazolásán dolgozó »kutatók« megfigyelik, hogy ezek az emberek milyen viselkedésbeli és egyéb szellemi változáson mennek keresztül, ezt összevetik az agysérülés helyével és milyenségével, és ily módon próbálják kikövetkeztetni, hogy az agynak mely része milyen szellemi funkciónak a forrása. Ez az ÖSSZES BIZONYÍTÉK a materialisták kezében arra, hogy az agy rendelkezik a lélek képességeivel, vagyis hogy a lélek nem létezik.

Van azonban néhány ellenérv. Az egyik, hogy ezeknek az eseteknek a dokumentálása néha elképesztően trehány, sokkolóan tudománytalan módon történik, következésképpen tudományos kutatás számára elfogadhatatlanok. Azonkívül vannak hamis, fiktív esetleírások, melyek sohasem történtek meg. Számtalan rossz és elhamarkodott következtetést vontak le az esetleírásokból, melyek némelyike olyan logikai bakikat tartalmaz, olyan mértékben logikátlan, amely a tudomány bármely valódi területén elfogadhatatlan, és köznevetség tárgyát képezné. Továbbá a következtetéseket nem ellenőrizték. Nem létezik semmiféle KÖZVETLEN bizonyíték, ezt még a materialisták is elismerik. Az agyuk adott területén megsérült emberek nem minden esetben változnak meg, nem minden esetben egyforma módon és egyforma mértékben. A test bármelyik részének sérülése is kiválthat ugyan ilyen látványos és tartós változást a személyiségben. És még egy ellenérv a végére: azoknak az eseteknek a túlnyomó többségében, melyekben egy személy viselkedése vagy más szellemi képessége hirtelen és nagy mértékben megváltozott, a test sehol sem sérült meg. Egy életvidám ember kap egy telefonhívást, melynek hatására egy életre megnyomorodik lelkileg és egykori önmagának csupán árnyéka marad. Egyetlen kellőképpen rossz vagy kellőképpen jó hír változások garmadáját válthatja ki, melyek lehetnek döbbenetesen nagymértékűek, az élet végéig kitartóak, és nagyon sokfélék.

Pozitronemissziós tomográfia, mágneses rezonanciás képalkotás, magnetoenkefalográfia. Néhány ijesztően bonyolult kifejezés, melyek még bonyolultabb berendezéseket és eljárásokat takarnak. Ezek az agy műszeres vizsgálatai. Bonyolultságuk ellenére sem képesek semmi másra, mint annak kimutatására, hogy az agyban van valamiféle aktivitás. Ezt azonban már eddig is tudtuk. Ez sem tekinthető bizonyítéknak arra a »tudományos állításra«, hogy nincs lélek. Az pedig, hogy egyes pszichiáterek és pszichológusok még mindig lélekről és tudatról beszélnek, senkit ne tévesszen meg, mert nem ugyanazt értik alatta, amit ezek a szavak eredetileg jelentenek.

A fizikai univerzum tudományos kutatása folyamán végső soron mindenből tárgylemez lesz a mikroszkóp alatt, vagy valamilyen porított anyag, vagy valamilyen folyadék egy kémcső alján, esetleg némi gáz egy bura fogságában, vagy számok, grafikonok és teszteredmények, vagy fényképek, film- és hangfelvételek. A materializmus azt állítja, hogy nincs lélek, nincs Isten, az agy gondolkodik és tárolja az emlékeket, és a gének meghatározzák a személyiséget. Arra szeretném kérni, hogy gondolkodjon el, és próbálja meg kitalálni, hogy mit is kellene látnia egy mikroszkóp alatt, egy kémcső alján, egy bura fogságában, egy papírlapon, egy fényképen, egy film- vagy hangfelvételen, amely bizonyítaná, hogy nincs Isten. Vagy azt, hogy nincs lélek. Vagy hogy az agy gondolkodik. Vagy hogy az agy emlékeket tárol. Vagy hogy a gének meghatározzák az Ön személyiségét. Jó szórakozást kívánok egész hátralévő életére!”< Duncan Shelley - Az elme gyilkosai >


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hozzászólások  

 
0 # Daedalosz 2014-04-14 20:32
Ez érdekes olvasmány volt. Engem irritálnak a materialisták. Ostobaságot hangoztatnak, meg az "ész hatalmát"....
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!