2013. május 12. vasárnap, 00:00
| Témakörök - Tudat |
A mester azt mondja a tanítványnak, hogy elmélkedjen és a következő mondta: Betettek egy kis libát egy palackba. Etették, táplálták, a liba pedig egyre csak nőtt és nőtt és növekedett, míg végül betöltötte az egész palackot. Most már túl nagy: nem fér ki a palack száján, a palack nyaka pedig túl szűk.
Ha a liba a palackban marad, elpusztul. A mester arról szólt, hogy hogyan vedd ki a libát anélkül, hogy összetörnéd a palackot és elpusztítanád a libát.
A tanítvány erősen törte a fejét. Vajon mi lehet a megoldás? A liba túl nagy; nem tudod úgy kivenni, hogy össze ne törnéd a palackot, de azt nem teheted. Vagy pedig csak úgy tudod kivenni, ha közben elpusztítod a libát, ha nem törődsz azzal, hogy élve vagy halva kerül-e ki a palackból. Ám ez sem megengedett.
Telik-múlik az idő, és a tanítvány egyre csak a fejét töri, de nem talál megoldást. Aztán egyszer csak fáradtan és elcsigázottan a tanítványnak hirtelen megvilágosodik a megoldás: a mestert sem a palack, sem a liba nem érdekli – ezek valami mást jelképeznek. A palack az elme, a liba pedig te vagy de ha szemtanú maradsz, akkor ki tudsz kerülni az elme fogságából.
Bár te nem vagy az elmében, mégis annyira azonosulhatsz vele, hogy azt kezded érezni, hogy odabent vagy.A tanítvány odaszalad a mesterhez, hogy elmondja: a liba kint van. A mester pedig így szól:Megértettél. Most pedig tartsd is kint! A liba sohasem volt odabent.
Az elme pusztán egy gondolatfolyam, mely agyad képernyőjén vonul át előtted. Te a szemlélője vagy mindennek, ám egy idő után elkezded azonosítani magad a szép dolgokkal – ezek a csalétkek. És amint belefeledkeztél a szép dolgokba, egyben a csúnyák is foglyul ejtettek, hiszen az elme nem létezhet kettősség nélkül. A tudatosság viszont nem létezhet kettőségben -az elme pedig nem létezhet kettősség nélkül. A tudatosság nem-kettős, az elme kettős.
