fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Magyarság

Tomory Zsuzsa magyarságkutató: Vagyunk

 "Lelkem annyira vágyik részt venni a mostani eseményekben, hazánkért folytatott harcban, hogy valamit tennem kellett. Ez az írás az én "tevésem". Tomory Zsuzsa

VAGYUNK

A hihetetlen méreteket öltő, magyarok elnyomására, sőt elpusztítására
hozott rendelkezések mára már senki előtt nem jelentenek titkot. Csak
ezek oka homályos, de annyi biztos, hogy világunk anyagelvű hatalmasai
lelik kedvüket ebben a játékban. S mi mit teszünk? Immár századokkal
mérhető türelemmel belátásért könyörgünk azokhoz, akik ezt az
állapotot jól megfontolt szándékkal előidézték. Az ellenünk való
bújtogatás már ismert volt a Középkor pápai bulláiban. Ott ültek vezér
alakokként Trianonban: az angolok, franciák, akik készséges segítő
kezet nyújtottak hazánk feldarabolásához. Most, mikor Trianon után a
játszma még komolyabbra vált, s népünk életlehetőségeit a végveszély
szélére sodorták, ezekhez kényszerülnek fiataljaink "mosogatni", ahogy
egy egyetemet most végzett magyar fiatal ezt kifejezte. Fiataljaink e
tette sajnos csak a tudatlan angol lakósság edényeit tudja rendben
tartani, de nem tudják az ezeket hasonló rabságban tartó hatalmasok
céljait ugyancsak a szennygödörbe küldeni.

Látszólag. Mert ugyanekkor egy hideg társadalom tudatába beköltözik a
mindent bearanyozó magyar lélek, s ennek nem tud az önzés uralma
ellenállni. Eltűnik, mint fényben az árnyék.

Hatalmas eredményt érnek el ellenségeink: nemcsak hazánk földrajzi
területeit ragadják magukhoz, de az élettér ilyen megnyirbálásának
eredményeként fiataljaink idegenbe kényszerítése hazánk további
rombolását vonja maga után. A híres magyar "szürkeállomány" másoknak
épít jövőt, fiataljaink idegenben kamatoztatják tudásukat, s ami még
fontosabb, ott alapítanak családot, ezzel - a már eddigi több millió
magzatelhajtással csökkentett - lakósságunk további fogyását
eredményezve. Népünket éltető, teremtő anyanyelvünk velük együtt a
pusztulás útjára kényszerül.

Látszólag. Mert ugyanekkor egy gyarmatosításra felkészült társadalom
gondolatvilágába beköltözik az önzetlen magyar szeretet, s ennek nem
tud a csak anyagban gondolkodni tudók uralma ellenállni. Eltűnik, mint
fényben az árnyék.

Éppen ezért szerintük e fény hordozóit el kell tüntetni a föld
színéről. Egyenként, s ezen egyenkénti pusztulás reményeikben az egész
nép pusztulását vonja maga után. Ez a magyartagadás még a 20. század
tudományos világát sem kerülte el. Többször említettem egy földrajzi
műsort: A Duna folyása melletti műveltségeket vizsgálva értesülhetett
a világ arról, hogy a Fekete Erdőben ered, majd a Dráva-Száva vidékén
folytatódik, ahol a part szélén egy szerb gyerek bár csabai kolbászt
eszegetett, szóba sem jött, hogy e fenti két pont között is van egy
ország. A nyugat őskori ásatási területeinek térképei nem térnek ki a
Kárpátmedence ősműveltségére, s ezen belül folytathatnánk a sort.
Őskereszténységünk, királyságunk, szervezett államformánk, ősírásunk
mind-mind eltagadva.

A saját értékeivel tisztában levő, magas műveltségű és emelkedett
lelkű egyének hallgatagságát az idegenek örömmel használták fel
nemlétezésünk alapjaként. Más szavakkal: az öndícséretet soha nem
tartottuk nemzeti erénynek, s ez nyugati önzéssel szembeállítva ismét
elnyomásunk egyik állomásává vált. Készségesen fordítottuk
keresztneveinket a kérdező idegen nyelvű kedvéért az illető nyelvére.
Nem kívántuk a nyugattól, hogy a reánk kényszerített, pogány latin ABC
magyar magánhangzós kiegészítését figyelembe vegye. Ez máig is gyakran
"akadály", ugyanakkor, amikor azok készségesen beiktatták agyukba a
három francia ékezet létét, s a Harvard egyetemen már a hatvanas
években volt jobbról balra haladó írógép a héber szövegek írása
kedvéért. A nyugatnak halovány fogalma sincsen történelmünkről,
értékeinkről, s a Szent Koronával kapcsolatos értékrendünkről akkor,
amikor arról szavalnak, hogy már igazán itt volna az ideje annak, hogy
a magyarok demokráciát tanuljanak. Tökéletes nyelvünket egy-egy olyan
idegen, aki megismerkedett vele, az emberi szellem csúcstermékének
mondja - de ezt iskoláink, s főleg a MTA nem tudatosítja gyermekeink,
s népünk gondolatvilágában. Azon ritka alkalmakkor, amikor egy-egy
tudós kör a magyarokról beszél egymás között, a földönkívüliekkel
hozzák őket egyenlőségbe. Idegennek. Kedvességünket, udvariasságunkat
gyengeségnek tartják, s minden közeledési igyekezetünk ellenére mi
maradunk a világ verebei között a kanári.

Nem véletlen tehát, hogy szemeinket mindig "Párizsra függesztettük",
idegenben kerestünk őshazát, példaképet, saját műveltségünk és a világ
kárára. Mert a világ a jelenlegi példa szerint anyagot anyaggal
magyarázó szellemiségét népünk lelke tudná felemelni, ha erről a
gondolatról le nem szoktattak volna bennünket. Sehol a világon olyan
emelkedett lelkű költők, írók nincsenek, mint nálunk, kiknek munkái
lelket tudtak volna vinni a világ embertelenségébe, de nem tettük,
mert "megérttették" velünk, hogy a barbár magyar munkákat nem lehet
idegen nyelvre fordítani. Ugyanakkor mind nyilvánvalóbbá válik, hogy
ősgyökeink a világ nyelveinek DNS-e, irodalmi szóbőségünk messze
felülmúl minden nyugati nyelvet. Íly körülmények között mind jobban
büszkélkedünk különböző ősműveltségek hitvilágában, nyelvében való
jártasságunkkal, de közben nem ismerjük fel ezek magyar eredetét, s
ennek ezernyi bizonyítékát, ezzel akaratlanul is önmagunkat és a
világot károsítva. Nem ismerjük fel kincseinket, mert nem volt
alkalmunk saját hitvilágunk, tájműveltségünk, őstörténetünk
megismerésére. Saját műveltségünkből szakadt átvevő műveltségek
nyelvét idegen, másodkézből való okoskodás termékeként vesszük át
akkor, amikor magyar ősalapból kiindulva rengeteget segíthetnénk a
jóindulatú, de ragozó nyelvünkben járatlan idegen tudósok munkáiban.
Mindezek viszont újból, váratlan szemszögből kiindulva bizonyítják a
tételt: Minden műveltség eredete helyén marad fenn legtovább. Így a
magyarból szakadt szemere, ma sumírnak nevezett törzse hazánkban, s
nem a Folyamközben kel új életre, az ősegyiptomi szintén, s az etruszk
ihletésű latin majdnem állandó hivatalos nyelv maradt hazánkban.
Ugyanakkor mind jobban elfelejtkeztünk önmagunkról, s mi több, ezt az
állapotot látszólag el is fogadtuk.

Látszólag. De lényünk lényege az adás, a lélek sugárzását gátoló
minden akadály eltörlése. Mint ahogy a nap is megszűnne életadó kincs
lenni, ha sugaraitól megfosztanák, mint Sámsont a hajától... Fényünk
nyomán új életre támadnánk!

Reánk kényszerített hallgatással váltunk a Biblia haszontalan
szolgájává, aki elássa kincseit, akarata ellenére, lelki szenvedések
árán, pedig azok megosztása számára lelki igény. Szent kötelességünk
lelki értékeinket megosztani a világgal! Világőrző hivatásunk eddig
hallgatásra kényszerült értékeit hegytetőkről hirdetni "alkalmas és
alkalmatlan" időben, ahogy Jézus tanácsolta tanítványainak az ige
hirdetésével kapcsolatban. Mert nyelvünk az! A Teremtő szent Igéje,
melybe beleépítette a teremtés szent csodáját.

Mi az oka a nyugat ezen nyilvános és szemérmetlen magyarpusztító
tevékenységének? Válaszért múltunkba kell tekintenünk, melyet - az
elmúlt kommunista rendszerek ellenére - nem tudtak "végleg
eltörölni"... Előlegben megmondom: Felfedezték, hogy vagyunk, s ez
számukra kényelmetlen, tehát kell valamit tenniük ez ellen. Hogy
hogyan lehet az, több milliós, Európa szívében lakó nép létét csak
most fedezték fel? - Erre a kérdésre ad pontos választ történelmünk.

A Teremtő jóvoltából hazánk a Kárpátok ölelő karjai szerető anyaként
védenek bennünket. Évmilliókon át békés, teremtő élettel tükrözték
Teremtő Istenünk szándékát, jóságát. Istent idéző neveink híven
tükrözik ezen Isten és ember közötti kapcsolat fényét: Szép Isten, Jó
Isten, Teremtő Isten, Szerelmes Isten. Nyelvünk Teremtőnkkel való élő
kapcsolat, mely a teremtés titkait híven önmagában hordozza, ki a
szeretettel kérdező számára mindig megnyitja titkait. Nincs fal,
akadály Teremtő és teremtménye között: ősi imáink szerint is csak ki
kell állani ajtónk elébe, s máris belátunk a Teremtő ablakán. Hazánk
lelki fénye mindenki számára csak jót, csak fényt, csak szépséget
hozott: öreganyám lett a boszorkány, s széppé varázsolódott a fekete
cigány is, nem mese meséink, s mondáink szerint. Gazdag termőföldek,
zöld legelők, gyümölcsösök minden megélhetési gondtól őrizték meg az
ott lakókat, égbe törő hegyek gyomrában beláthatatlan kincsek sora
várta a jövőt. Gazdag folyóink, tavaink ezernyi élőlénynek adtak
biztos otthont itt, hiszen hazánk földi paradicsom. De ebből a
paradicsomból a körülöttünk lakó idegenek főleg egy dologra figyeltek,
csak azt óhajtották: az aranyat, drágaköveket.

Szomszédainknak érdeke volt, hogy elvonják a távolabb élőket ezek
felfedezésétől, s alattomosan azt kezdték hirdetni, hogy a Kárpát
medence üres, lakatlan, használhatatlan terület, nem érdemes
látogatni. Velünk meg elhitették, hogy hitvány, semmire való nép
vagyunk, nem érdemeljük meg azt, hogy az emberiség többi részének
tagjai legyünk. Az üres, lakatlan Kárpát medencét még tanították
nekünk, bár már gyermek fejjel sem tudtuk megérteni, ez hogyan
lehetett... A világ legvédettebb, legtermékenyebb, leggazdagabb
területe Árpádig lakatlan?

De nemcsak idegenekkel hitették el ezt a lehetetlenséget, zsákmányukat
féltő ordasok tudatosságával, velünk is elhitették teljes
értéktelenségünket, s azt, hogy a Nyugat nélkül fabatkát sem ér
életünk. Történelmi feljegyzések már a középkortól megőrizték e tényt,
a török-járás idejét említenünk sem kell, a Habsburg idők gyilkos
rendelkezései mind nemzetgyilkosság reményében születtek. Trianon,
majd az ezt követő háború meghozta a hivatalos nemzetpusztítók
valamennyi fegyverét, hogy személyes jelenlétükkel megvalósítsák
Európa nagy álmát: a magyarok elpusztítását.
(...)

Történelmünk mindig a Teremtés nagy eseményeit tükrözik. Csillagos
egünket Csodaszarvasunk hordja testén: homlokán az esthajnal csillag,
szügyén a hold, s ahány szőre szála, annyi csillag rajta, agancsain is
csillagokat hord. Ő Isten küldötte, ki agancsai között hozza nekünk
napunkat, kit Szép Miklósnak is hívunk. Ősimáink e történést a
következő képpel kezdi:

Amott kerekedik egy fekete felhő
Csodálatos szarvas abból támad elő

A teremtés e valóságával tudósaink csak korokkal később ismerkedtek
meg, amikor távcsöveikkel felfedezték e népünk által jól ismert fekete
felhőt, amit ők csillagbölcsödének neveznek. Onnan hozta
Csodaszarvasunk Magorunkat, ki később magányos útat járt be a
csillagvilágban, s nem véletlen, hogy Magor neve a magány szavát is
magában hordozza.

Ősszüleinkkel kapcsolatban ezt a parányt ismernünk kell, hogy biztos,
magyar alapból indulhassunk.
Nyelvünkkel kapcsolatban ugyan ilyen parány: nyelvünk ősnyelv, eredete
Isten ígéje, gyökrendszere a világ nyelveinek DNS-e. Tekintettel arra,
hogy a Teremtés hajnalától rögzíti a történteket, bármi kérdésünk van,
nyelvünk szerkezete pontos választ ad.

Feladatunk: gyermekeinket, a világ népeit kézen kell fognunk,
lépteiket egyengetni, s Istenhez vezetni, megmutatni nekik, hogy Benne
egyek vagyunk.

Tehát: sürgősen munkához kell látnunk, lelki kincseinket feltárni
előttük a számukra éppen szükséges területen. Most talán meg kell
ismertetni őket Korona tanunkkal - hogy már ilyen is van e világon,
csak fel kell figyelni rá!

Így válunk majd a világ szemében "haszontalan" kanáriból a lélek
szépen szóló Aranymadarává.
S örülnek majd annak, hogy vagyunk.

Tomory Zsuzsa

2012. január 22.

http://ch-serverhosting.com/postaimre/news.php?readmore=5053


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!