fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Magyarság
A MI HIMNUSZUNK    MÁS MINT A TÖBBI . . .
 

Küldöm tovább, mert végül is nincs jelentősége,hogy valaki vallásos, vagy sem, ebben az írásban sok érdekes információ van a nemzeti himnuszunkkal kapcsolatban.
A Himnuszról  187 éves Nemzeti HIMNUSZUNK, 1823. január 22.-én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában.
Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.
Gyönyörű költői mű e 64 sor.

A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy
valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza. Mindjárt válaszolok rá - három példával is:

A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után - mondjuk így - a győztes Európa tiltakozott e megfogalmazás ellen, mert e szöveg ugyebár annyit jelent, hogy Németország mindenek feletti, mindenek felett áll - az egész világon. Megmaradt Haydn gyönyörű zenéje és ma, az eredeti himnusz-vers harmadik szakaszát éneklik a németek. 

Bármily hihetetlen is, de csak 1991 óta.

A Szovjetunió himnusza - a soha nem létező szabadságot, az emberiség legnagyobb pusztítóit - Lenint és Sztálin éltette évtizedeken át. A mostani Oroszországnak - mondjuk így a jogutódnak - csupán 10
esztendős a himnusza.

A franciáké, az úgynevezett La Marseillaise - a vérben álló harcról
szól és fegyverbe hív.

E rövidke európai példákat csak azért hoztam ide, hogy lássuk a
legfontosabbat. Azt ugyanis, hogy a mi Himnuszunk nem éltet királyt,
uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV. Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyást sem dicsőíti.

A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz. Az irodalom tudós művelői tehát gyakran felejtik el - így emlegetni e csodálatos 64 sort. Tehát, hogy ez egy KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG: Isten áldd meg a magyart!

Amíg nem volt Kölcsey Himnusza, addig is volt a magyarságnak
összetartó, kollektív imádsága, a nép ajkán őrzött énekekkel. Nem
minden időszakban, nem mindig azonos belső erővel, hiszen pl. az
elmúlt század diktatúrái (1919-re gondolok és az 55 évig tartó magyar
bolsevizmusra) tűzzel, vassal irtottak mindent, ami nem a parancsszó
ideológiája szerint született.

De mondom: voltak a nép ajkán őrzött énekek, pl. a Boldog- asszony anyánk, a Székely Himnusz (ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk), a reformátusok 90. zsoltára: "Te benned bíztuk eleitől fogva", vagy az evangélikusok "Erős vár a mi Istenünk" kezdetű Luther éneke.
Tehát mindig az Isten segítségét, áldását kértük harcaink
elcsüggedésünk, elnyomatásaink nehéz éveiben, vagy balsors tépte
évtizedeink alatt.

Ilyen Himnuszt tehát egyetlen európai nép sem mondhat magáénak, mint amilyet nekünk hagyott örökül a 33 éves Kölcsey, a szatmárcsekei szoba csendjében A Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratban csak egy-egy parányi javítás látható, tehát szinte ömlött a tolla alól e felséges 64 sor.
Sajnos mindmáig nem védi az Alkotmány nemzeti imádságunkat, pedig
rátört a sorokra maga Rákosi is az 5o-es évek elején mondván: az
mégsem lehet, hogy a dolgozó nép Himnusza, vagy bármely ünnepség az Isten nevével kezdődjön. Alattomos terve céljából magához kérette
Kodály Zoltánt azzal a felszólítással, hogy írjon másikat, a szocializmushoz illőt.

Kodály rövid választ adott az élet és halál diktátorának. Ezt mondta: ahhoz sem hozzátenni, sem abból elvenni nem lehet. Kodály a fejével játszott ebben a percben, de akkor Ő már Kodály Zoltán volt, a magyar zenekultúra és művelődés világszerte megkérdőjelezhetetlen tekintélye.
Rákosi nem nyugodott. Illyés Gyulát is magához intette, aki akkor a
költészet, a haladó magyar gondolkodás legnagyobb vezéreként volt
számon tartva itthon is, külhonban is, különösen Franciaországban.
Írjon egy új Himnusz szöveget, mondta Rákosi, majd keresünk hozzá
zeneszerzőt. A felszólításra Illyés ennyit válaszolt csupán: meg van
az már írva.

Miért fontos ma, hogy a hamar árvaságra jutó, betegségekkel küzdő,
Kölcsey mit hagyott ránk e nemzeti imában? Azért fontos, mert a Himnusz megírásának napját január 22.-ét 1989 óta a Magyar Kultúra Napjának mondjuk ugyan - ám a magyar művészetek, a kultúra a szemünk előtt silányul el vagy hever romokban.

Ez az állapot kiállásra, kitartásra, s ha kell kiáltásra kell, hogy
kényszerítsen minden jóérzésű, gondolkodó embert, a magyar
értelmiséget pedig kötelezően.
Mert látható módon megszűnt a tudás, a kultúra, az ifjúság oktatása és
az Istenhit közötti sok évszázados, megbonthatatlan egység. Ez, amit
mondok nem vallási, még csak nem is vallásossági és még kevésbé
templomi kérdés. Mert ott, ahol az iskolaügy, tehát a jövő
nemzedékének oktatása, nevelése csak tantervi, tantermi feladat vagy
egyszerűen csak munka vagy pénzkérdés, - ott ezt az első számú nemzeti feladatot - elárulták!    

 
OTT, ahol nem a magyar nyelv és történelem a legfontosabb tárgy, ott a jövő sírját ássák a nemzetoktatást eláruló politikusok.

OTT, ahol iskolákat zárnak be, vagy síneket szednek fel politikai
parancsra - mindegy, hogy milyen indokkal - ott, azokon a helyeken
temetők lesznek. Ha hagyjuk.

OTT, ahol oly módon bomlik fel rend, hogy tanárverést látunk a
képernyőn, ott a kisebbség törvénytelensége tobzódik a többség felett
egy állítólagos jogállamban. Olyan kisebbségé, amely a Kárpát-medencében az elmúlt 6 évszázad alatt nemhogy egy templomot
vagy iskolát, de még egy önsegélyező alapítványt sem tudott létrehozni
magának, legjobb szándékú vezetőinek erőfeszítésével sem.

OTT, ahol egy Magyar Bálint nevű, magát a kultúra és oktatás
miniszterének mondó ember kijelentheti, hogy nem a tudás az
elsőrendűen fontos az iskolákban, hanem valamiféle reformanyag
ilyen-olyan elsajátítása, ott a szellemi rókák garázdálkodnak a
nemzet udvarán.

OTT, ahol a kabarében téma lehet az ún. buta paraszt - nénikének öltözött férfiként - ott ország-idegenek uralják a televízió és rádió stúdióit. Akik e hazában nyilvánvalóan, nem érzik jól magukat.
Ezt a gyalázatot nem követhetnék el büntetés nélkül egyetlen európai
országban sem. Hogy ugyanis ostoba közröhej tárgyává tegyék az ország egyik nemzetmegtartó erejét, a parasztságot.

OTT, ahol a továbbtanuló gyerek miatt a családoktól elvesznek és nem
adnak nekik, ott szellemi tolvajok járkálnak közöttünk és a társadalom
legfontosabb sejtje a család ellen intéznek, előre megfontolt, sátáni
támadást.

OTT, ahol az emelkedő árak ellenére - lassan SEM tud szaporodni a
családi könyvtár - csak és kizárólag a CD-k és DVD-k, - ott már a
globalizmus ütött tanyát. És úgy lesz, miként a globalisták szeretnék:
lassan elvész a Pál utcai fiúk, a Robinson, Fekete István Tüskevára,
Vörösmarty, Petőfi, Kölcsey, Arany költészete, Jókai száz meg száz
felejthetetlen hőse. Ott apránként le lehet majd tagadni Móricz
Zsigmondot, s hogy egyáltalán élt Gyóni Géza, Nagy László, Illyés
Gyula, Sütő András, Német László vagy Kányádi Sándor.

OTT, ahol az orvost, a rendőrt, a papot és különösen a pedagógust az
éppen uralkodó hatalom nem fizeti meg kellő megbecsülés mellett ott a
nemzetet a tekintély nélküliség barbár útjára akarják lökni és cselédsorba, a 21.-ik században.

Wass Albert írja: "aki bántja a magyart, Téged is üt. Nemzeted jussát,
igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek
egymást. Mert bármelyik magyar vesztesége - a Te veszteséged is."
Mert, ha nem így tesszük, úgy némaságunkkal és bénaságunkkal hitelessé tesszük valamennyi, galád mozdulatukat.

A Magyar Kultúra Napján, csodálatos nemzeti közbenjáró imádságunk
születésének évfordulóján tehát szomorúsággal kell megállapítanunk,
hogy:  Magyarország bajban van!

S legelsőül azért, mert 93 ezer négyzetkilométeres ország az egyetlen a világon, amely saját országával van körülvéve.

Magyarországot - viharos, ám gyönyörű történelmével, máig példát adó
kultúrájával, évszázadok óta a mai napig csodált művészetével - a jövő
magyar generációjának kell átadnunk.
Mert Magyarországot, a mi Hazánkat, csupán megőrzésre kaptuk elődeinktől. Magyarországot tehát meg kell menteni!

Kölcsey szavaival kérjük ezt, Himnuszunk utolsó versszakával:

Szánd meg Isten a magyart, kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart tengerén kínjának,
Balsors, akit régen tép, hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt.

Murányi László
Kelt, Adyligeten az Úr 2010-ik esztendeje Fergeteg (Január) havának15-ik napján.
-------------
"Kezet csak megfogni szabad...
Elveszíteni vétek... Ellökni átok...
Egymásba simuló kezek tartják össze az Eget s a Világot."
Albert Camus

 

 


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hozzászólások  

 
+1 # Scythion 2012-06-26 11:54
Sokan hibásan gondoljuk hogy amiket a nyugati országokban szoktak énekelni azok is himnuszok.
Azok csak nemzeti dalok, mint pl. a La Marseille.
A himnusz az istenhez szól. Nos ott nyugaton nem túl sok ilyen dal szól Istenhez.
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!