fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Magyarság
Mindössze annyi csak a lényeg, hogy a dolgozó saját maga teszi be a bankba azt a pénzt, amit havonta odaadna az államnak. 40 év munka után több mint félmilliós havi nyugdíj és 79 millió örökölhető összeg az unokáknak, meredeken emelkedő gazdaság. Jakab Andor kiszámolta.
 
 

Milyen jó lenne, ha az átlagos nyugdíjas félmillió forintot kapna havonta. Abból gondtalanul élvezhetné életének utolsó szakaszát, mint egy hosszúra nyúlt vakációt. Nem csak ideje, hanem pénze is lenne utazgatni, az unokákkal foglalkozni, jó éttermekbe, moziba, kártyázni járni, jó könyveket olvasgatni.

Szoktam látni nyugati nyugdíjasokat tök jó helyeken nyaralni. Teljesen másképpen élnek, mint az itteniek. Némelyikük fizikailag és szellemileg is fittebb, mint most én. Bicikliznek, kocognak, túráznak, úsznak. Normális autóval járnak. Nem úgy néznek ki, mint akik húsz éve nem vettek maguknak új ruhát. Búvárkodnak. Vannak fogaik, hangosan nagyokat röhögnek. Nem maradnak ki az éjszakai programokból sem, táncolnak a karneválon, együtt borozgatnak a fiatalokkal a kiülős helyeken. Több bennük az életöröm, mint az átlag magyar húszévesben. Szóval nem úgy élnek, mint akik lényegében már halottak. Az idős magyarról meg azt jut eszembe, hogy nyugger. Rossz diszkontban leárazott felvágottra vadászik. Élete arról szól, hogy ki tudja-e fizetni a fűtés és villanyszámlát. Az egyetlen sportja a spórolás. Állandóan száz forintokon vacakol. Gyors halálban reménykedik, a gyógyszer nagyon drága, meg aztán legalább az ne legyen akkora szívás, mint az élete. Nincs kedve, energiája semmihez. Rosszkedvű, lepusztult, megkeseredett, igénytelen, elhülyült. És szerintem ez a szembeötlő, hatalmas különbség nem elsősorban kulturális alapokon nyugszik. Egyszerű pénzkérdés. A magyar nyugger is csak azért ennyire nyomorult, mert csóró. Ha 500 000 Ft lenne a nyugdíja, tudna élni. Látnánk sztorizgatni, cukrászdákban ücsörögni, jókedvűen blogolni, haverkodni. A magyar "öreg" is abszolút jó fej, csak ne lenne kiszolgáltatva ennek az elátkozott nyugdíjrendszernek.

Havi 500 000 Ft nyugdíj nagyon soknak hangzik. Képtelenség, hogy a magyar állam ennyit szánjon rá a jelenlegi helyzetben. És a múltbéli helyzetben. És a jövőbeni helyzetben. Az állam soha nem fog ennyit szánni. A nyugdíjas így is csak probléma az egész társadalom számára. Eltartott. Állandóan arról hallunk, hogy pár millió aktívan dolgozó tartja el az összes többit. A társadalom elöregedőben van, és az milyen hatalmas baj. A nyugdíjasok jelentik a legnagyobb kiadást a költségvetésben, miattuk olyan rengeteg az adó és járulék. És ez a drága állam miatt válik versenyképtelenné Magyarország, emiatt nem keletkeznek új munkahelyek, tűnnek el a befektetők. Tavaly ilyenkor a "Tőlem ezért nem kapsz munkát" c. bejegyzéssel robbantam be a blogoszférába. Arról szólt, hogy nem teremtek munkahelyeket, mert az eszement közterhek és ennek folyományaként a mindent elárasztó feketegazdaság miatt legálisan vállalkozni biztos szívás. 15-20%-ra kellene csökkenteni az ÁFA-t, 30% környékére a munkabéreket terhelő elvonásokat ahhoz, hogy a probléma megoldódjon. Most azt hiszem, hogy ez viszont képtelenség a nyugdíjrendszer radikális reformja nélkül. Ezen morfondírozva jutottam arra a következtetésre, hogy az átlagos magyar nyugdíj lehetne félmillió forint.

A KSH adatai alapján az átlagos bruttó kereset jelenleg 219 200 Ft. Ebből levonásra kerül 35 815 Ft személyi jövedelemadó, 10% nyugdíjjárulék (21 920 Ft), 7% egészségbiztosítási járulék (15 344 Ft) és 1,5% munkavállalói járulék (3 288 Ft). A nettó fizetés a levonások után 142 833 Ft, ennyi marad a dolgozó zsebében. Ennyi információt lát a fizetéspapírján. Józan gondolkodásúak számára mindez nem is tűnik felháborítónak. Adózni kell, hozzá kell járulni a társadalom közös költségeihez. Értjük az egészségbiztosítás szükségességét, 10% megtakarítás a nyugdíjas éveinkre sem tűnik irracionálisnak.

Kevesen tudják, hogy az állam valójában ennél sokkal többet von el. Kevesen tudják, hogy a bruttó fizetés nem az igazi bruttó fizetés. Titokban, hogy a dolgozó ne is lássa a fizetéspapírján, az állam fizettet a dolgozó után még egy csomó pénzt. A bruttó 219 200 Ft fizetés összesen és ténylegesen 281 672 forintjába kerül a cégnek. A munkaadóval is befizettetnek még plusz 24% (52 608 Ft) nyugdíjjárulékot. A valós helyzet tehát az, hogy 281 ezer forintból kap meg a dolgozó 142 ezer forintot. Lényegében a felét kapja meg annak, amit rá költenek.

Összesen a nettó fizetés felét teszi ki a nyugdíjjárulék. 142 833 Ft a nettó fizetés, összesen 74 528 Ft a nyugdíjjárulék (21 920 Ft + 52 608 Ft). Egész életedben minden hónapban a nettó fizetésed felének megfelelő összeget elvon az állam nyugdíjjárulék címén. Józan ésszel ebből arra lehetne következtetni, hogy ilyen rengeteg megtakarítást követően busás jövedelemre számíthat az, aki egész életét szorgalmasan végigdolgozza.

Valójában az a helyzet, hogy a nyugdíjas teljesen ki van szolgáltatva a mindenkori államnak. A fene sem tudja, hogy milyen kormány lesz itt, milyenek lesznek a törvények 40 év múlva. Homályos, hogy mekkora nyugdíjra számíthat az átlagos fizetésű ember, aki után havonta a fent levezetett 74 528 Ft járulék kerül befizetésre egész életében. Ha minden igaz, és jól értem a jelenlegi szabályozást, 65 éves korától lesz jogosult nyugdíjra, és 40 év munkaviszony után az átlagos bruttó fizetésének 66 százalékát kapja majd. A 219 200 forintos bruttó fizetéssel számolva ez 144 672 forintot jelent. Ez megfelel annak a célkitűzésnek, hogy aki után egész életében tisztességesen befizetik a járulékokat, nyugdíjas éveiben akár ugyanannyi pénzből élhessen, mint korábban. És ezzel akár lehetnénk is elégedettek, ha nem tudnánk, hogy ennyi járulék befizetése után simán lehetne az összeg 500 000 forint is.

Állandó beszédtéma, hogy az elöregedő társadalom miatt a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan. Kérdéses, hogy 40 év múlva az állam képes lesz-e kifizetni a nyugdíjakat a jelenlegi szabályok alapján. Így aztán állandóan arról van szó, hogy a nyugdíjkorhatárt emelni kell. Ettől persze az emberek nem maradnak tovább versenyképesek a munkaerőpiacon, de nyugdíjat csak később fognak kapni. Jelenleg 65 év a korhatár, ki tudja mi lesz később. Ehhez azt is tudni kell, hogy az átlagos magyar ember 75 éves koráig él. A nyugdíjrendszer egyik fő igazságtalanságának azt tartom, hogy rengetegen meg sem élik a 65 éves kort. Ők egész életükben fizetik a járulékokat, és soha egyetlen 1 forint nyugdíjat nem kapnak meg. A nyugdíj nem örökölhető, átruházható. Mekkora szopás 40 évig fizetni, aztán 0 forintot kapni. A nagy számok törvénye alapján 10 évig kap nyugdíjat az átlagos ember. 65 - 75 éves kora között. És ezalatt - mint látni fogod - a töredékét kapja vissza annak, amit befizetett.

Az alábbiakban azt fogom levezetni, mi lenne velünk, ha az állam nem garantálna nekünk és biztos nyugdíjat. Mi lenne, ha az átlagos fizetésű ember 40 éven keresztül egyszerűen megtakarítaná havonként azt a bizonyos 74 528 forintot? Tegyük fel, hogy az állam nem számítana fel rá kamatadót. Miért is kellene adóztatnia az adózott jövedelem megtakarítását? Nyugodtan tehetne ilyen kivételt a nyugdíj megtakarításokra vonatkozóan, hogy megszabaduljunk mindannyiunk legnagyobb problémájától. Azt fogom tehát kiszámolni, hogy 40 éven keresztül mennyi pénze gyűlne össze annak, aki havonta 74 528 forintot megtakarít öreg napjaira. Ehhez kamatos kamat számítást kell végezni. Az első évben keletkező kamat hozzáadódik a tőkéhez, a második évben már a kamattal növelt összeg is kamatozik. Ahogy telik az idő, egész szép summa kerekedik.

A kockázatos dolgokat hagyjuk! Nem akarom 20-50%-kos hozamokkal kecsegtető tőzsdei befektetési alapokkal járatni a fantáziámat. Szó sem lehet arról, hogy "eltőzsdézzük" az öreg napjainkra szánt pénzünket. 9% kamattal fogok számolni. Ilyen hosszú távú lekötésre ennyi simán elérhető számos kereskedelmi bankban. De még jobbat mondok. Ne bízzunk a bankokban sem, bízzunk a magyar államban. 9 százaléknál magasabb kamatot ígér a Prémium Magyar Államkötvény. Egy szava sem lehet az államnak, saját magára csak nem mondhatja, hogy kockázatos, megbízhatatlan.

Elvégezve a kamatos kamatszámítást az derül ki, hogy 40 év alatt havi 74 528 Ft megtakarítással 9% kamattal összesen 233 556 270 Ft gyűlne össze. Csinos összeg ugye az átlagos fizetésből járulékot fizető magyartól? Ennek az éves kamata 21 020 064 Ft, azaz 1 751 672 Ft havonta. Magyarul az átlagos nyugdíjasunk ennyi pénzt költhetne el havonta egész életében, úgy, hogy a teljes tőkeösszeg, a 233 millió forint érintetlenül megmaradjon, azaz halálát követően örököljék tőle. Ez azért hangzik ennyire fantasztikusan, mert nem számoltam az inflációval. A forint az utóbbi idők átlagát számolva 5 százalékot romlik évenként. 5% körüli infláció mellet elérhető a piacon 9% betéti kamat. Szóval igaz, hogy 1 751 672 forintból élhetnénk az életünk végéig csak a megtakarításunk kamataiból, de ki tudja, hogy az 40 év múlva mennyit ér majd?

Elvégeztem a számítást úgy is, hogy belekalkuláltam az évenkénti 5% inflációt is. Így 79 166 888 forint megtakarítás lett a végeredmény. Ez az összeg már megfelel a forint mai vásárlóerejének. Ennek az éves kamata 7 125 020 Ft, azaz 593 752 Ft havonta. A nyugdíjas ennyit vehetne fel havonta úgy, hogy a teljes 79 millió forintos tőkéje a halála napjáig is megmaradjon, és azt örököljék tőle szeretteik. Persze úgy is számolhatunk, hogy a nyugdíjas továbbra is szeretné megőrizni a megtakarításainak a reálértékét, ezért csak az infláció feletti kamatát költi. Még úgy is 263 890 forintot költhetne havonta. Így ha 120 évig is él, akkor is megmarad a jövedelmének és a szeretteire hagyott 79 millió forintos tőkéjének a jelenlegi vásárlóereje. Ez pedig nem kevés pénz, jókora örökség.

Ha ilyesfajta nyugdíj megtakarítás kötelező lenne, és mondjuk havi 500 000 forint életjáradékot fizetne ki a pénztár a megtakarítás után 65 éves kortól, az átlagos élettartam végére (75 éves korra) még mindig maradna a számlán 41 millió forint. A dolog ilyen modellben úgy működne, hogy 12x félmillió = évi 6 millió forintot fordítana a pénztár a járadékra, a fennmaradó összeg kamatozna tovább. Ilyen rendszer még akkor is fenntartható lenne, ha az átlagos élettartam 82 évre növekedne, amellett persze, hogy az 500 000 Ft életjáradék mindvégig megőrzi a reálértékét, tehát bele van kalkulálva az infláció!

Akármilyen épeszű konstrukcióban gondolkodunk, az átlagos fizetéséből havi 74 ezer forintot megtakarító ember mindenképpen egészen radikálisan jobban járna, mint a 144 ezer forintos nyugdíjjal, amit a jelenlegi rendszer biztosít. Nem tudom megmondani, hogy a jelenlegi rendszer kinek jó, de hogy a tisztességes járulékfizetőknek nem, az holtbiztos. Ők brutálisan jobban járnának, ha a pénzüket egyszerűen betennék a bankba.

És akkor még nem is beszéltünk a járulékos előnyökről. Egycsapásra megoldódhatna a költségvetés minden problémája, hiszen nem az államnak kellene "eltartani" az egyre több nyugdíjast. Kiesne az állam legnagyobb kiadási tétele. A nyugdíjasok "eltartanák" saját magukat azáltal, hogy megtakarítanak. Ez a rengeteg pénz (minden munkavállaló összes megtakarítása) örökre megoldaná az állam minden finanszírozási problémáját, semmi szükség nem lenne IMF kölcsönre. A kereskedelmi bankok is tele lennének, tudnák hitelezni a vállalkozásokat, magánszemélyeket. Ha kevesebb lenne az állam kiadása, természetesen lehetne kevesebb az adó is. Például 27 helyett 17 százalék lehetne az ÁFA. Nem csak a nyugdíj lehetne (sokkal) több, de még csökkennének is az árak, hiszen kevesebb adó rakódna rájuk. Hasonlóképpen, ha csökkenteni lehet a jövedelmeket sújtó adókat, nőnének a fizetések.

Józan paraszti ésszel úgy látszik, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer egy ördögi kör. Egyre magasabb adókhoz vezet, ami egyre inkább ellehetetleníti az aktívan dolgozó réteget. Ez pedig további elöregedéshez vezet és a kör bezárul. Kitörni ebből csak a nyugdíjrendszer radikális reformjával lehetséges. Láttuk, sokkal jobban járna vele a nyugdíjas is. Az alacsonyabb adóknak, egészségesebb államháztartásnak köszönhetően pedig fellendülést hozhatna az egész gazdaságban. A magamfajták kedvet kaphatnának a munkahelyteremtéshez, sőt még a külföldi befektetők is visszatérnének. Előbb-utóbb rákényszerülünk erre a lépésre, a kérdés, hogy egy totális összeomlás előtt vagy után tesszük meg.

Az átállás időt venne igénybe, de már 10 éven belül radikálisan javulhatna a helyzet. A piaci elvű megtakarítással elérhető járadék és a jelenlegi állami nyugdíj között brutálisan nagy a különbség (500e / 144e Ft). Akkor is radikálisan javítható lenne ez a helyzet, ha a teljes átállást követően mondjuk 300e forint lenne az átlagos nyugdíj, 200e forintból pedig a szociálisan rászorulók nyugdíját finanszíroznánk. Az a felosztás egészen meghökkentő, hogy 500 ezer forintból 144 marad azé, aki megdolgozott érte, 356 ezer forinttal pedig mások nyugdíját fizeti.

Ez kérem hülyeség.

A jelenlegi rendszer fenntarthatatlanul ésszerűtlen, ez holtbiztos.

 

Forrás


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hozzászólások  

 
+4 # G. Freeman 2012-08-15 11:37
Csak egy kérdésem lenne. A kicsi településen élő emberek akik az ország 70% -át teszik ki, azok körében miért nem mér soh a a ksh. Mert konkrétan errefelé ahol én lakom 1000 emberből ha 2 keres minimálbér felett. És erre még a ksh sem lenne képes hogy ebből 200 bruttó körüli átlag keresetet hozzon ki.
Amúgy az elgondolás nagyon is megfontolandó, sőt. De ehhez kéne olyan állás is ami annyit fizet. De kötve hiszem hogy egy kapás kaszás vagy bedolgozós embernek 200 bruttót fizetnének. Pedig a mondás igaz: Ha a paraszt nem sz@rik a gazda nem eszik. És nem lehet mindenki köztisztviselő, vagy főnök, vagy tervező mérnök és még sorolhatnám a jobbnál jobb állásokat amivel lehet is keresni, na nem minimálbért.
És megint oda lyukadunk ki hogy a mérnök úr sem eszik ha a paraszt nem dolgozik a földön. Persze ha mindent gépesítünk és nincs szükség kis emberekre, az egyéb terméket meg valami 3. vonalbeli országban megtermelt árukból pótolják, akkor a dolog megint működik. Már csak meg kell „szabadulni” a kisemberektől. Tehát az egész gondolatsor egyik alap és legfontosabb kérdése hogy mikor lesz megfizetve rendesen a termelő? Vagy mikor lesz „eltüntetve” a „kis”ember?
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!