fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Magyarság

Az oktatás szándékos lezüllesztésével a magyar társadalom értelmi színvonalát igyekeznek lesüllyeszteni.

 Él ebben az országban rengeteg dühös ember, akik valamiért még mindig nem értik, mi múlik azon, hogy kik és hogyan tanítják a gyerekeinket.

A pedagógus béremelés elmaradása kapcsán óriási felháborodást váltott ki, amikor a tanárok kiálltak, és azt merték mondani, hogy ilyen fizetés mellett méltatlan helyzetbe hozzák őket a politikusok.

Él ebben az országban rengeteg dühös ember, akik valamiért még mindig nem értik, mi múlik azon, hogy kik és hogyan tanítják a gyerekeinket. Ők acsarkodnak a kéthónapos nyári szünet miatt, amit sok pedagógus elcserélne arra, hogy akkor vegyen ki szabadságot, amikor akar és amikor szüksége van rá, ahelyett, amikor lehet. Akik így gondolkodnak, nem találkoztak olyan pedagógussal, aki reggel negyed 8-kor várja a gyerekeket az osztályteremben, – egy átlagos irodai dolgozó munkaideje ugye 8-kor kezdődik –, a szólamokban nyolctól kettőig tartó munkaidőt reklamálnak. Biztosan iskolai szakkörről, edzésről sem hallottak még, amit a tanítók, tanárok, testnevelők – azok, akik negyed nyolctól a munkahelyükön vannak – délután 5-ig, fél hatig tartanak. A mi gyerekeinknek. Aztán hazamennek, nekiállnak dolgozatot javítani, összeállítani a másnapi óráikra, sokszor bűntudattal telve a saját gyerekeiknek mondva azt: Ne haragudj, kicsim, még készülnöm kell holnapra.

Mivel nálunk a külföldi példák majmolása, vagy csak sóvárgás a kolbászból font kerítés után egyébként is bevett gyakorlat, álljon itt egy külhoni példa. Finnországban a tanárképzésbe felvételizők 10 százaléka jut be. Ami azt jelenti, hogy tudatosan ezt a pályát választják; kiválogatják a jelentkezők közül a legalkalmasabbakat, azokat, akik tényleg tanítani akarnak. Mert a szakmának presztízse van, mert a szülők segítik és nem gáncsolják őket, hiszen tudják, értik, ők is a gyerekekért vannak. Ezért ott tisztességes, magas bért kapnak, nem kéri rajtuk számon a 8 általánost végzett bolti eladó vagy a takarítónő, hogy miért több a fizetésük, mint nekik, hiszen mindenki úgy gondolja, ez így a normális. Mivel eljövendő generációk szellemi fejlődéséért, – és az iskolában töltött időben a gyerek testi épségéért is – vállalnak felelősséget, rendben is van, hogy ne annyit keressenek, mint az, aki napi 8 órában műkörmöt épít. Az oktatási rendszerük ennek megfelelően annyira hatékony, hogy világszintű felméréseken a dobogós helyeken teljesítenek. Motivált, felkészült pedagógusok, megfelelő feltételek, együttműködő szülők és gyerekek – ennyi a recept.

Félreértés ne essék, volt pedagógusként jól tudom és elismerem, hogy rengeteg alkalmatlan ember van a pályán, éppen a fent említett presztízs, erkölcsi és anyagi megbecsültség elmaradása okán. De azt is látom, és ez nagy örömmel tölt el, hogy vannak tisztességes, jól felkészült szakemberek, akiknek a gyerek fejlődése a lényeg. És nem kevesen! Szülőként teljes bizalommal odamehetek a gyerekem tanító nénijéhez, még sosem zavart el, hogy nincs rám ideje, sőt, megkérdezte, miért nem hívtam föl este otthon a mobilján, hogy mihamarabb megbeszéljük a problémát. Megfogta a kezem, megnyugtatott, ha kétségeim támadtak, türelemre intett, és kérte, bármikor keressem, ha kérdésem, gondom támad. Az én visszahúzó gyerekem, akivel felkészültem a legrosszabbra, hogy talán sírva fog iskolába járni, minden reggel fütyörészve indul, és délután is énekelve galoppozunk haza a suliból. Mindketten bízunk a tanító nénikben.

Nem olyan tanító nénikre gondolok, akik 25 éve szerezték a diplomájukat, az addig megszerzett tudásból és rutinjukból éldegélnek és belekeseredtek a sok hiábavaló magyarázatba. Hanem olyanokról, akik konferenciákra járnak, folyamatosan képzik magukat, interaktív táblával tanítanak, és szeretik a talpraesett gyereket azért, mert kis ügyes, a zárkózottat pedig azért, mert nem az. Legrosszabb esetben pedig szakmai kihívásként tekintenek rá, és abba fektetik energiájukat, hogy feloldják, segítsék, közösségbe illesszék.

Aki még nem találkozott ilyen pedagógussal, az sajnos rosszul választott iskolát a gyerekének. Amit rengeteg körülmény befolyásol. Kis faluban, munkahelyi kötöttségek, közlekedés vagy egyéb okok miatt ezt sokan sajnos talán nem is tehetik meg. Viszont azért, mert valakinek nincs pozitív élménye a pedagógusokkal kapcsolatban, ne alkosson elhamarkodottan véleményt, és ne szidja az egész pedagógus társadalmat kevés információból levont téves következtetések, és szájhagyományként terjedő buta sztereotípiák alapján.

Aki tőlük irigyli a nyári szünetet, a 90 ezer forintos fizetést, a kevés és a könnyű munkát, annak azt javaslom, ne mindenféle alap nélkül alkosson véleményt, próbálja ki! Ne 20 évre, csak egy félre. Ha sikerül fegyelmeznie, csendet-rendet tartani és 45 percig lekötni 30 különböző érdeklődésű gyerek figyelmét, és végtagtöréssel sem vitt el senkit a mentő, ő pedig nem zavarodott bele a stresszbe, akkor lehet pályát módosítani, hiszen a pedagógusképzés korhatár nélkül mindenki előtt nyitva áll. De addig maradjon csendben, legyen hálás, hogy van valaki, aki az ő gyerekével is foglalkozik, írni-olvasni tanítja, amíg ő szotyihéjat köpköd a lakótelepi padok mellett, vagy munkaidő után dolgozatjavítás helyett talk showt néz a tévében

 

forrás


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hozzászólások  

 
+1 # régimódi 2014-03-24 21:56
Sajnos nem minden tanító néni/bácsi gondolkodik így. Kihalóban van a gondolkodás. Amire tanítják a gyerekeket, olyan felnőtté lesznek. És a mai 40-es korosztály felnőttjeiből is már sok a selejt. Nem tudom mi az oka, de nincs erkölcs, morál, odafigyelés, tisztesség, udvariasság, bár ami azt illeti az utóbbi állításom mintha időnként meginogni látszana. Egy-egy fiatl önállóan utazva időnként átadja a helyét. Azonban alapjaiban az önzés, a kényelem, a cinikusság a fő irányvonal. Gyakran tapasztalom, hogy a 40-es korosztálybeli szülők is a hátra vett hátizsákkal szállnak fel a tömegközlekedés i eszközre, nem törődve azzal, hogy másokat a hátizsákkal lökdösnek. Pedig nem is olyan régen még arra volt igény, hogy a nebulónak is megtanítsák, hogy a buszon-villamoson vegye le a hátizsákját, hogy mások is elférjenek mellette.
De sűrűn előfordul, hogy az anyuka a 10 év alatti csemetéjével kényelmesen külön-külön ülőhelyen elücsörögnek a mozgó járművön, és eszükbe sem jut a mellettük álló 80 évesnek felkínálni egy ülőhelyet, pedig a gyereket ölbe véve is lehet utazni. De olyan eset is már előfordult, hogy, hogy egy a Budapest-Balaton útvonalú vonaton utazva mintegy 20 fős iskoláscsoport szállt fel, és nagy ricsajjal letelepedtek az ülésekre. Persze sokunkban még mindig elevenen él az első nagyobb utazás öröme, tudva, hogy annak idején mi is hasonlóan viselkedhettünk , ricsajoztunk mások szemében. Ami a rosszallásomat kiváltotta, az, hogy 3 tanár is volt velük. Ők külön ültek a gyerekektől és úgy viselkedtek mintha számukra megszűnt volna a külvilág. Ennek következtében a gyerekek a kapaszkodókon csüngtek, hintáztak, többet voltak a magasban, mint a padlón. És a tanárok közül kettő - akik 30 év körüliek voltak - azzal voltak elfoglalva,hogy a hölgy a 4 személyes ülésen hanyatt fekve a cipőjét levetve feküdt, lábai a könyöklőn voltak, míg a fiatalember mellé kuporodott és ráhajolva csókolgatta. A harmadik tanárember 50 körüli férfi pedig a velük ellentétes oldalra fordította a fejét és hosszasan, szorgalmasan tanulmányozta a távolabbi ablakból látszó, elsuhanó tájat. Ilyenkor számos kérdés motoszkál az emberben, és felmerül a 90 ezer forintos fizetés jogossága, a 3 hónap fizetett szabadság, mint jól megérdemelt jutalom, vagy prémium a 20 nap alapszabadságga l szemben, vagy az, hogy Istenem ments meg engem és utódaimat az ilyen feslett tanítóktól és gátlástalan magatartású tanítványaiktól . De hát aki napjainkban nyitott szemmel jár az láthatja, hogy gyermekek hada mikor és mivel foglalkozik szabadidejében az utcán, hogyan beszélnek egymással, vagy csoportosan hogyan kezdeményeznek kommunikációt idegenekkel, esetleg mennyire empatikusak, illetve szociálisan érzékenyek. Sajnos lesújtó a véleményem, mert annak idején engem nem így tanítottak amikor gyerek voltam, és látom magam körül mindazt, ami idáig vezetett. Ha olyan magyar társadalmat akarunk kialakítani, ahol tisztelik az idősebbeket, segítik az elesetteket, a vetélkedésben pedig nem ellenség, hanem ellenfél van, az erkölcsöt és tisztességet pedig mindenki alapul veszi, mint követendő példát, akkor elsősorban azokat kell megtaníti viselkedni, akik a gyerekeinket fogják tanítani, vagy már tanítják őket. Ehhez is változás kell, ami pedig sohasem gyors, de kitartást és erős jellemet kíván. Ugyanezt kívánom én is minden oktatónak a jelenben és a jövőben is.
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!