fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Történelem

Az elmúlt években a hunok történetének, anyagi és szellemi műveltségének újraértékelése révén számos meglepő kutatási eredmény született, sőt egy-egy tudományterület (főleg régészet és történettudomány) szemszögéből számos nemzetközi konferencia is megpróbálta megvizsgálni, hogy a hunok a valóságban milyen történeti szerepet tölthettek be az eurázsiai sztyeppei övezetben. Egy most megjelent kötet ezeket az eredményeket gyűjtötte egybe.

 

A kötet szerkesztői a legújabb tudományos kutatási eredményeket gyűjtötték össze a világon élő hun kutatóktól, akik nemcsak a szakirodalomból ismerik ezen belső-ázsiai nép életművét, hanem a helyszínen is tanulmányozták a megmaradt emlékeket. A tanulmánykötet fő erénye, hogy a történelem, a régészet, a művelődés és a nyelvészet témakörében jártas, neves magyar és külföldi (mongol, török, orosz, dagesztáni, holland, azerbajdzsán, japán, kínai, kazak) szakemberek közreműködésével készült.

A kötet szerzői közül szinte mindenki új elemmel gazdagította a hun kutatást, és olyan fontos kérdésre hívta fel a figyelmet, amely eddig elkerülte a hazai történészek, régészek figyelmét. Gadzsijev például a kaukázusi hunok ellen épített hatalmas erődrendszer nyomán mutatta be a népcsoport 5-6. századi életét. Ez ellentmond néhány nyugati és hazai szakirodalomban talált elmélettel, miszerint a hunok Attila halála után (453) eltűntek a történelemből.

A kaukázusi hunok és magyarok kapcsolatával foglalkozik a Helilov-Nyitray szerzőpáros, akik kimutatják a korai magyarság pontos elhelyezkedését a mai Dagesztán területén, illetve a szavárd magyarok lakhelyét is beazonosítják. A japán Oszava a heftaliták buddhista emlékeit összegezte, és néhány példával gazolja, hogy milyen magas fokú írásbeliséggel is rendelkeztek, amely ismeretlen volt a hazai szakirodalomban. A török Baykuzu pedig azt mondta ki, hogy a türk kőszobrászat, ugyanúgy, mint a rovásírás, nem a 6. században fejlődött ki, hanem az szintén a hunok öröksége.

Horváth Izabella a híres kínai krónikás, Sima Qian történetírói módszerét elemezte, és kimutatta, hogy az abban hunokkal kapcsolatos adatok pontos gyűjtések eredménye. Érdy Miklós a szibériai sziklarajzok elemezésében kimutatta, hogy a Jenyiszej-parti vésetek is ehhez a népcsoporthoz kapcsolódnak, és ősi szertartásokat ábrázolnak. Csornai Katalin az ázsiai hunokról szóló kínai forrásokat elemezte, amelyekből megtudjuk, hogyan vélekedtek a kínaiak északi szomszédjaikról. Az amerikai Craig Benjamin pedig a yuezhi-hun háborúk történetéről készített összefoglalást, amiből kiderül, hogy hol is volt a hunok és a szkíták közti határ, és milyen nehézségek árán tudták a hunok csapatai legyőzni nyugati szomszédjukat.

A török Mehmet Tezcan a kínai forrásokat tanulmányozva azokat a diplomáciai és gazdaságpolitikai eszközöket mutatta be, ahogyan a kínaiak megtörték a hunok hatalmas államát, Bérczi Szaniszló pedig a hun-szkíta díszítőművészet elemeinek matematikai elemzését végezte el. A kazak Mukeseva a magyar népmesék kazak vonatkozásait találta meg, amely egyezések egy közös, birodalmi időből származnak; ez a szkíta vagy a hun korszak lehet, amikor egész Eurázsiát ezen népek népesítették be. A mongol régészek, Cevendordzs-Bajar-Erdenebat városokról szóló cikkéből megtudjuk, hogy a nomádnak tartott északi hunok is jelentős állandó településeket hoztak létre, amelyek évszázadokig a kézműipar központjai voltak, néhány települést pedig szakrális célokra használhattak.

Erdélyi István beszámol a mongóliai hun ásatásokról: ennek keretében találták meg az egyik legfontosabb technikai emléket, az i.sz. 2. századból való fémkengyelt. Sajnos, ez a szenzációs lelet nem keltett feltűnést a tudományos életben, és máig az avarokhoz kötik annak használatát. Aradi Éva, az orosz Szergej Botalov és Puskás-Kolozsvári Frederic cikkei az eurázsiai térség szkíta-hun kapcsolatait elemzik, és kimutatják ezen pusztai népek történeti folytonosságát. Botalov és Puskás cikkében a magyarság eredetének régészeti oldaláról is új adatokat nyerhetünk.

A kötetbe két nyelvészeti tanulmány került be. Egyik a belső-mongol Ucsiraltu tanulmánya, amely összefoglalást ad a hun nyelvi elemzés módszeréről. Erre reagált Czeglédi Katalin, aki minden ponton megerősíti a mongol professzor állítását. Marácz László a nyugati forrásokban lévő közhelyeket vette elemzés alá, tanulmányában részletesen elemezte, hogy miért lettek félelmetes barbárokká a hunok, holott a róluk értekező rómaiak talán nem is láttak egyet sem belőlük. A tanulmány másik lényeges eleme a geopolitikai elméletek bemutatása, azok szerint ugyanis a világhatalom két központja Közép-Ázsia és Kelet-Európa megszerzése, pont az a két terület, ahol a hunok nagyon erősek voltak egykoron. René von Rooyen, holland ókortörténész bemutatja, milyen különbség is volt a rómaiak által barbárnak tartott vidékek, így a geták és a szarmaták között. Obrusánszky Borbála a hun államszervezet elemeihez keresett analógiát a belső-ázsiai népek államszervezetében, ebben többek között felhasználta Váczy Péter tanulmányának módszertanát, aki a történeti-néprajzi és régészeti példák alapján próbálta összerakni a hun állam működését.

A szerkesztők és a szerzők együttesen egy nagy monográfia alapjait szeretnék lerakni, amely összegzi a hunok és a belső-ázsiai népek történetét. Annak pontos kidolgozása a jövő feladata lesz, amelyhez várhatóan számos kutató csatlakozik majd.


Tartalomjegyzék:

Előszó (Marácz László - Obrusánszky Borbála)
Bevezetés

Történelem
Horváth Izabella: Sima Qian, a Shi Ji és a kínai történelemírás
Csornai Katalin: Az ázsiai hunok a kínai forrásokban
Benjamin Craig: A hunok és a yuezhik hadászati kapcsolatai Kr. e. 220-162 között
Mehmet Tezcan: Az ázsiai hunok és a kínai Han-dinasztia közötti kapcsolat
Obrusánszky Borbála A hun államszervezet kérdései
Hou Yong-jian - Cao Zhi-hong: Tongwancheng fvárosról szóló kutatási és vizsgálati eredmény
Aradi Éva: Yuezhik, kusánok és heftaliták
Mübariz Helilov - Nyitray Szabolcs: Kaukázusi hunok és magyarok
Obrusánszky Borbála: Az ogur kérdésről a Kaukázusban
René van Royen: Lovasok vagy parasztok
Marácz László: A hunok a nyugati tudatban: képek, közhelyek, civilizáció

Régészet
D. Ceveendordzs - D. Bajar - U. Erdenebat: Mongólia korai települései és a városok kutatása
Erdélyi István: Az ázsiai hunok emlékei nyomában
Murtazali S. Gadzsijev: Hunok és türkök támadásai és a Szaszanidák erdítési tevékenysége a Kelet-Kaukázusban
Sz. G. Botalov: Az európai hunok
Puskás-Kolozsvári Fréderic: A székelyek eredetének kérdéséről

Műveltség és hitvilág
Érdy Miklós: A hun sámán hagyomány továbbélése a szibériai sziklarajzokban
Horváth Lajos: A Kartal-nemzetség Etele (Attila) hagyománya
Takashi Osawa: Kulturális kapcsolatok a buddhizmussal a Hindukush hegység környékén, a Fehér Hyon országának (az Eftal Kaganátus) uralkodása alatt, a Kr. u. 5-6. században
Raušangül Mukuševa: A sámánizmus nyomai népmesékben
Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek az eurázsiai hun-szkíta díszítművészetben
Tilla Deniz Baykuzu: Az egyik legrégebbi türk szobor, a kései hun korból

Nyelvészet
Ucsiraltu: A hun nyelv kérdései
Czeglédi Katalin: A hun nyelv

Függelék

 

Forrás


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hozzászólások  

 
0 # Zubrits Árpád 2013-09-23 19:58
Minden könyvészeti adat hiányzik!!
Pontos cím? Kiadó? Év? Nyomda?
Ezek nélkül nem "könyvismertetõ".
???
Válasz | Válasz idézettel | Idézet
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!