fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Történelem
Egy legendás huszárparancsnok, akit a lengyelek jobban ismernek, mint mi magunk. Van mit bepótolnunk a „nagy háború” hőseiről. Százak, ezrek haltak meg egy eszme, egy parancs, vagy éppen egy hirtelen meghozott, mégis alapos döntés következtében. Muhr Ottmár legendája sem a halálával kezdődött. Ő igenis élni akart, de tisztában volt vele, ha nem cselekszik azzal százezrek sorsa dőlhet romba. Ez a legenda 1914. december 11-én hajnalban megszületett, - itt az ideje, hogy széles körben megismerjük. Muhr Albertnél, a huszárparancsnok unokánál jártunk, aki ma is féltve őrzi a családi ereklyéket.
 
 
Életét adta Lengyelországért a soproni huszár
 

 

Azt hinnénk, egy pontosan száz esztendővel ezelőtti történetet csak a levéltárakból s a szakirodalomból ismerhetünk meg. A fényképek, könyvek, iratok még csak nem is porosak a Muhr családnál, hiszen a nagyapa hőstettét a mai napig élénken ápolják s őrzik emlékeit.

Az unoka szerint a családi fészekben nem a katonás szellem uralkodott. Muhr Ottmáréknak öt gyermekük született, a nagyapa pedig igazi családszerető embernek számított. A kötelék olyannyira szoros volt felesége és gyermekei körében, hogy amikor 1900-ban Szarajevóba küldték szolgálatra, ő vitte magával a szeretteit is. Kislányuk, Olga után Ernő és Albert már e városban született. A négy-öt esztendős szolgálati idő lejárta után két évet a kőszegi laktanya falai közt szolgált, majd a család Sopronba költözött. Ekkor már vérbeli huszárnak számított, hiszen 26 esztendős kora óta, 1886-tól szolgált a császári és királyi 9. Nádasdy-huszárezred kötelékében.

Előre! Hurrá! Éljen a király!

A békeidők hamar elmúltak, Muhr Ottmár Sopronban volt, mikor parancsot kapott: irány a keleti front! Ezredparancsnoki kinevezését 1914. november 26-án kapta meg, két héttel később, december 8-án az orosz harctéren lévő Jablonietz nevű községben vette át a 9. közös huszárezred parancsnokságát. A térségben egyre nagyobb fölénybe kerülő orosz seregek előretörésével a történészek szerint válságosra fordult az osztrák–magyar s a német csapatok helyzete. (A limanovai csata hadtörténeti leírása itt olvasható.)

Henriquez Vince, a Nádasdy-huszárok kapitánya évekkel később úgy emlékezett, hogy ezekben a napokban vagy hat zászlóaljnyi ellenség tartotta őket sakkban, sokszor lőtávolságnyi közelségből. Bess-Chrostin János főhadnagy képekben leírt tanúvallomása a december 11-i eseményekről magával ragadja olvasóját:

„Orosz golyók süvítenek. Két huszár és két ló holtan összeesik. Muhr ezredes röviden parancsot ad négy századparancsnokának. A huszárok, mint a hangyák lepik el a nyírfás domboldalt. A golyózápor mindig erősebb lesz. A levegő megtelik lárma, fegyverropogás s letörő ágak recsegésének zajával. A csatazajt túlharsogja az oroszok vad „Hurrá!” kiáltása. Muhr ezredes tisztában van a helyzettel. Az ellenség elfoglalta az állást. A kimerült, leváltandó csapatokat visszanyomták. Ezredesünket egy gondolat tüzeli: az állásoknak ismét a miénknek kell lenniök. Lovaglópálcáját a magasra emelve kiáltja: Előre! Hurrá! Éljen a király! Nádasdy-huszárainak élén ő ront elsőként az ellenségre.”

Muhr Albert szerint nagyapjának az életét jelentette a huszárezred, amely a limanovai csatával beírta magát a történelembe. Úgy tartja, s ezt a kutatások is alátámasztják, az őse által vezetett ütközet döntő fontosságú volt.

– Az oroszok ezt a limanovai részt nagyon erősen támadták, és bizonyos részüket el is foglalták. Hogyha sikerül az oroszoknak áttörni ezt a frontvonalat, akkor egész Krakkóig eljutottak volna, s Kis-Lengyelország lehet, ma is Oroszországhoz tartozna. Nagyapám teljes mértékben saját felelősségére vállalta, hogy mit is kell cselekedni, máskülönben elveszik az egész hadszíntér. Ez egy olyan huszárroham volt, amit gyalogosan végeztek a huszárok, lóról szállva pedig nem voltak gyalogsági fegyverrel felfegyverkezve sem. A korabeli festményeken is úgy van ábrázolva, hogy karddal vagy pisztollyal a kezében ő vezeti rohamra lóról szállva a huszárokat – meséli a huszárparancsnok unokája.

A Nádasdy-huszárok óriási véráldozatok árán foglalták vissza az állásokat. Muhr Ottmárt követve csak a tisztek közül 10-12-en haltak meg. A hősök emlékét ma is aktívan ápolják Lengyelországban
A Nádasdy-huszárok óriási véráldozatok árán foglalták vissza az állásokat. Muhr Ottmárt követve csak a tisztek közül 10-12-en haltak meg. A hősök emlékét ma is aktívan ápolják Lengyelországban. Kiemelkedő hőstettét jól példázza az is, hogy a tiszti arany vitézségi érmet összesen 99 magyar katonának adományozták oda.
Fotó: Muhr Albert


A beszélgetés közben kiderült, hogy a család a II. világháború idején is hősöket adott honvédeink sorába – róluk később beszélünk –, de maga e tény kapcsán felmerült a kérdés, az unoka, akinek a híressé vált Muhr-vér csörgedezik az ereiben, miként döntött volna nagyapja helyében.

– A katonaságról csak annyit, hogy én nem voltam katona. Azon voltam, hogy ne kelljen az előző rendszernek a katonaságában részt vennem, és ez sikerült is. A sport révén, gondolom, nagyapámhoz hasonlóan cselekedtem volna. A Ferencvárosban jégkorongoztam, ez egy elég gyors játék, és pillanatok alatt dönteni kellett, hogy mit választok, hogy oldom meg az adott feladatot. Hogyha én is olyan kiképzést kaptam volna, mint ő, biztos, hogy felismerem a helyes döntést. Nálunk az ellenfelet kellett legyőzni, náluk meg az ellenséget – magyarázza Muhr Albert. 

A hátország, ahogy a szerető feleség is, elsőként december 14-én olvashatott a hőstettről, a magyar újságok címlapon közölték a haditettet, amit évtizedeken át méltó módon megünnepeltek. Hősi halála után Ferenc Józseftől megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét és a nemességet, s utólag a tiszti arany vitézségi érmet adományozták részére. Utódai felvehették a „limanovai” előnevet is, s nap mint nap leróhatták kegyeletüket a Sopronban állíttatott díszes, a csatát ábrázoló Nádasdy-emlékmű előtt. A Muhr-családnak szívfájdalma, hogy ezt a „kiérdemelt koronát” az 50-es években egyik napról a másikra ismeretlenek lerombolták.

A diktatúra éveiben az első, ahogy a második világháború hőseiről sem lehetett beszélni. Ők mégis minden esztendőben december 11-én a ferencesek templomában megemlékeztek a férjről, az édesapáról s a nagyapáról. A családi relikviák egyik legféltettebb darabja a Muhr Albert édesapja által féltve őrzött töredék huszárfej a soproni domborműből. Ottmár fia ezt olyannyira titokban őrizte, hogy csak halála után derült fény az elrejtett limanovai mementóról. Az unoka ezt a soproni huszármúzeumnak ajánlotta fel, Muhr Ottmár személyes tárgyainak egy részét pedig Sárváron állították ki.

Ottmár fiai századosként szolgáltak a II. világháborúban. Győző fogságba esése és Albert 1944-es halála után a Muhr nevet védetté nyilvánították a honvédségnél, az otthon maradt két kisebb fiúnak már nem kellett bevonulnia
Ottmár fiai századosként szolgáltak a II. világháborúban. Győző fogságba esése és Albert 1941-es halála után a Muhr nevet védetté nyilvánították a honvédségnél, az otthon maradt két kisebb fiúnak már nem kellett bevonulnia
Fotó: Muhr Albert


Halála után is életet mentett a huszárparancsnok

Muhr Ottmárt nemcsak a korabeli társadalom emelte piedesztálra, a családi legendák szerint hőstettét jól megjegyezték a Szovjetunióban is. A II. világháború idején Ottmár két fiát behívták, Albert 1941-ben hősi halált halt, öccse, Győző pedig a keleti fronton fogságba esett. A táborban raboskodó Muhr-fiút egy alkalommal magához hívatta egy politikai tiszt, s rákérdezett: „Maga annak a Muhrnak a fia, aki?” Győző büszkén vágta rá a választ: „Igen, az édesapám Muhr Ottmár.” Az orosz erre felállt, kezet rázott vele, s gratulált neki azzal a mondattal, hogy „az ön apja egy hős volt”. A Muhr-fiú ezután átkerült egy másik táborba, ahol – ahogy Muhr Albert meséli – történetesen Rákosi Mátyás osztotta az észt a tiszteknek, Győző nem sokkal ezután hazatérhetett.

Ahogy az unoka fogalmaz, nemcsak nagybátyját mentette meg a huszárparancsnok, hanem őt is. 2006-ban Amerikába utazott egy barátjához, de a kirándulás helyett a csípőbántalmai miatt kórházban kötött ki. A vizsgálatok során a család hőse és a huszárság is szóba került, a szakorvos pedig érdeklődéssel hallgatta a történeteket. A szimpatikus orvos ingyenesen megvizsgálta őt, s a műtétet is vállalták, Albertnek „csak” a kórházi kezelést kellett volna fizetnie, ez azonban olyan magas volt, hogy nem vállalta a beavatkozást, s hazautazott.

Nem sokkal ezután a budapesti lakásán csörgött a telefon. Az orvos hívta őt, azt mondta neki, ha ad egy interjút a helyi lapnak, a kórház magára vállalja a műtét és a kórházi ellátás teljes költségét. Így született meg az amerikai újságban a „címlapsztori” a válogatott jégkorongozóról és hős nagyapjáról.

Muhr Albert büszkén meséli, mekkora kultusza van ma is nagyapjának és a huszároknak Lengyelországban. Kiemelte, hogy a fiatalok azok, akik éltetik ezt a hagyományt közel száz esztendeje. A kilencvenedik évfordulón színházi estet és rajzversenyt is rendeztek emlékükre. Az unoka bízik benne, hogy a centenárium nyújtotta alkalmat itthon is megragadják és a történelemórákon elhangzik majd nagyapja neve is.

 

Forrás


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!