fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Történelem

A Szabadság téren felállítani szándékozott, úgynevezett német megszállási emlékmű körüli látványos politikai purparlé nyomán leplezetlenül áll előttünk a kétféle történelemhamisítás: az egyik a Fideszé, a másik pedig a balliberálisoké. A „jobbközép” álláspont szerint a zsidók deportálásáért a fő felelősséget a hazánkat megszálló nemzetiszocialista Németország viseli, a balliberálisok pedig a magyarságnak az idők végezetéig tartó bűnösségét szeretnék mindenkinek a fejébe beleverni. Kétség nem fér hozzá, hogy a fideszes álláspont szimpatikusabb. A legszimpatikusabb azonban mégiscsak a történelmi igazság lenne.

 

 
 
Az emlékmű tervezete
 
 
A fennmaradó dokumentumok és a visszaemlékezések alapján egyértelműen és tisztán áll előttünk a valóság, melyet mind a kormányoldal, mind a militáns cionista erők minden erejükkel igyekeznek elleplezni. A manapság kimondhatatlan igazság az, hogy a magyarság többsége, ha nem is éppen kitörő örömmel, de csendes megelégedettséggel vette tudomásul a német megszállást, majd a zsidóság deportálását. Természetesen mindkét kérdésben megoszlottak a vélemények. Hiszen senki sem örül annak, ha hazájának földjét idegen katonák tapossák, és emberek százezreit munkatáborokba hurcolják. Mindamellett a nemzet jelentős része megértette, hogy a közeledő bolsevista áradat feltartóztatására a magyar katonaság csakis a Wermacht haderőivel együtt harcolva lehet képes. Ami pedig a zsidóság szerepét illeti, a józanul gondolkodó többség egyrészt tisztában volt azzal, hogy a Vörös Hadsereg elleni eredményes védekezést az ellenség győzelmében reménykedő (és azért tenni is kész) zsidóság jelenléte jelentősen megnehezíti, másrészt pedig népünk érthető módon megelégedéssel nyugtázta, hogy megszabadul bizonyos zsidó körök kizsákmányolása és elnyomása alól.
Teljes mértékben abszurd és nevetséges oly módon beszélni és vitatkozni a zsidóság deportálásáról, hogy egyetlen szót sem lehet szólni az okokról és előzményekről: vagyis arról a mélységes ellenszenvről, amelyet a 19. század második felében Galíciából bevándorolt zsidósághoz tartozó egyes személyek tűrhetetlen magatartása (uzsorázás, kizsákmányolás, a gazdasági, kulturális élet kulcspozícióinak megkaparintása, magyar- és keresztényellenesség, a Károlyi-féle patkánylázadás és a bolsevik terror megszervezése stb.) kiváltott. A jelenleg folyó (ál)vita éppen olyan, mintha egy gyilkosságot elkövető személy cselekedete kapcsán szóba sem kerülne a bíróság előtt, hogy a vádlottat áldozata korábban hosszú éveken keresztül gyötörte, megalázta és kínozta.
 
A szemkilövés most rendre elmarad
 
A történelmi igazságot híven bemutató emlékműnek tehát be kellene mutatnia a teljes igazságot – nem csupán a „tragikus eseményt” magát, hanem annak valóságos okait és előzményeit is. (Márpedig a zsidók deportálásának a német megszállás csak az egyik oka: a Szabadság térre tervezett emlékmű azonban nem utal a zsidóság egy részének a magyarság felett kivívott uralmi helyzetére, vagyis az „országhódításra”, valamint arra a tényre, hogy a zsidóság többsége a háborúban hazánk ellenségeivel szövetkezett.) Pedig jó lenne végre az utólagos bölcselkedésekre és a mai politikai-hatalmi viszonyok visszavetítésére épülő magyarázkodások helyett a vizsgálni kívánt történelmi korszak szereplőinek szemüvegén keresztül szemlélődni. Gondolok itt például arra, hogy a második háború végeredményének ismeretében nem lehet eleve elítélni azokat, akik még reménytelennek látszó helyzetekben is kitartottak a végül vesztes fél oldalán. Ezenkívül pedig a hivatalos történészek, propagandisták és politikusok – legyenek azok fideszesek vagy balliberálisok – még tovább fognak vergődni a zsákutcában és még távolabb sodrónak az igazságtól, amennyiben a jövőben is angyalok és ördögök küzdelmének állítják be a második világháború és általában az elmúlt évszázad eseményeit.
Ne kergessünk persze illúziókat: mindaddig, amíg hazánk a cionista birodalom gyarmata marad, aligha fognak a történelmi igazságot hűen bemutató emlékműveket állítani. De addig is, amíg el nem érkezik a felszabadulás pillanata, meg kell próbálnunk elmondani az igazat.

Forrás


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!