fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Történelem
Kínában azt szeretnék, ha az északnyugat-kínai Senhszi tartományban lévő Tungvancseng település, a déli hunok 1600 évvel ezelőtt alapított fővárosa a magyarok zarándokhelyévé válna.

Mindez egy szakmai konferenciánhangzott el, melyen részt vett Obrusánszky Borbála történész. Alább az ő beszámolója következik.

Június 13-a és 15-e között háromnapos nemzetközi konferencia keretében a déli hunok fővárosának, Tongwanchengnek a múltját és jövőbeli szerepét elemezték kínai és külföldi kutatók a kínai Shaanxi-tartomány Jinbian nevű városában (Csinbien). A résztvevő magyarokat különös tisztelet övezte.

A déli hun város történetének átfogó kutatása az 1990-es évek végén kezdődött meg. Az első jelentős nemzetközi konferenciára tíz éve, 2003-ban került sor, amikor japán és kínai kutatók elemezték a város korszakainak a történetét. Ennek az első és számunkra is legfontosabb időszaka a hun periódus 413 és 431 közötti szakasza, amikor Helian Bobo hun főkirály megtervezte és megépítette a várost. Ennek a kínai, jelképes neve Tongwancheng lett, amelynek jelentése „egyesüljön tízezer város”, de ma már a kutatók nagy többsége úgy véli, hogy valószínűleg a hunok a Fehérvár nevet használták. Ez a név gyakran tűnik fel a kínai forrásokban, valamint a város mellett két kis település is ezt a nevet viseli mind a mai napig.

A konferencián körülbelül 80 kutató vett részt a világ számos országából, de nem mindenki tartott előadást, így például egyetlen nyugati-belga, angol, kanadai, amerikai- kutató sem kapott megszólalási lehetőséget, míg a két magyar előadó, köztük magam is, megszólalási lehetőséget kaptunk, és az előadások nagy sikert arattak. A szervezők műsorra tűzték Daubner György filmrendező dokumentumfilmjét, a Hunok titkos történetét, amely szintén nagy sikert aratott a kínai kutatók körében.

Ordosz és Fehérvár

A hun város kutatása nagyon sok ázsiai egyetemen folyik, tajvani és koreai kutatók is elmélyülten foglalkoznak Helian Bobo városalapító és a hunok történetével. A konferencián részletes képet kaphattunk a város szerkezetéről, lakosainak számáról, valamint a hunok és a kínaiak kapcsolatáról. A belső-mongol Ucsiraltu professzort a szervezők felkérték, hogy legyen a konferencia egyik szekcióvezetője. A neves hun kutató az egyik előadás kapcsán felszólalt, és elmondta, hogy nagyon fontos a környékbeli nevek eredetének a tisztátázása, hiszen sok kínai kutató nem ismeri fel a környékben található mongol eredetű neveket. Utalt arra, hogy a környéken nagyon sok fehér jelentésű kifejezés van, de nem mindegy, hogy városról, nevezetesen fehérvárról vagy tóról esik-e szó. A mongol professzor egyébként Helian Bobo nevét elemezte és kiderítette, hogy az egy kései kerej, kerejt törzsnévvel áll kapcsolatban. Nagyon valószínű, hogy a magyar király szó is abból ered, amely kifejezést Attila felmenői hozhattak maguknak és a régi törzsi név méltóságnévvé vált Európában.

Mongol kutatás

A konferencia résztvevőin túl az Ordoszban élő mongolok is foglalkoztak egy keveset a hunok kutatásával. Bennünket rendszeresen úgy mutattak be, mint hunokat, akik onnan vándoroltak el. Az ordoszi térség egyik leggazdagabb területe Uusin, amely szóban a hús szavunk található meg, amely egy különlegesen tartósított húsféle volt a régi mongolok számára, állítja Ucsiraltu.    

Az ordoszi mongol értelmiségek szerint nemcsak egy hunokhoz köthető rom lehet, hanem akár több kis város nyomát érdemes lenne kutatni, amelyek szintén a fehér nevet viselik. Az uusini járás egyik tanára, Gangarudi elmondta, hogy ő három olyan romot tud a környéken, amely a hunokkal kapcsolatos lehet. Az egyik rom körül előkerültek olyan cserépedények, amelyek Han-koriak voltak, ez akár a hunok emléke is lehet. A konferencián igazolták azt, hogy a Kr. e. 206-Kr. u. 220 között valóban ismertek régi településnyomok a térségben, ezt a vidéket egyébként Shuo-fangnak, vagyis északi körzetnek is nevezték a kínaiak.

A hun tudat

A konferencia fő szervezője, Hou Yong Jiang professzor, a Shaanxi Tanárképző Egyetem oktatója nem egyedül állítja azt, hogy a magyarok a hunok utódai, hanem nagyon sokan osztják ezt a véleményt. Sajnos azonban nem mindenki ismeri alaposan a hunok nyugati vándorlásának a történetét, hiszen Kínában nem jól ismertek a nyugati történeti krónikák. Annyit azonban tudnak, hogy Attila volt az ottani hunok legnagyobb királya és tőle származunk mi, magyarok. Lehet, hogy hamarosan kínai nyelven is megjelennek majd azok a művek, amelyek ezt a kérdést taglalják, legalább is élénk érdeklődés mutatkozik az európai hunokat emlegető források iránt.

Különös, hogy az egyetemi oktatók mellett a tongwanchengi felújításon dolgozó kínai munkások is tisztában voltak a hunok történetével, illetve azzal, hogy a magyarok valahonnan onnan vándoroltak nyugatra. Sőt, közöttük máig él az építőáldozat emléke, máig ismerik azt a régi hun történetet, miszerint a rosszul dolgozó építőmunkásokat beépítették a falba. A konferencián az is kiderült, a mongol és kínai kutatók azért nem tartották igaznak az építőáldozatról szóló történetet, mert nem kerültek elő csontok a falból. Előadásomban azonban bemutattam, hogy elsősorban nem csontot, hanem hamut kevertek az építőanyagba, amelyet nem lehet megtalálni az építkezés során.

A páratlan hun város mellett az Ordosz tele van olyan épített emlékekkel, amelyek a magyar pásztorkultúrában is megtalálhatók, az ideiglenes szállástípusok, a kerítések, majd a házak szerkezete és építési stílusa is hasonló a magyar házakéval. A nevekben is feltűnő hasonlóságokat találunk. Az ottani mongol szavak sok esetben eltérnek a belső-mongol, vagy akár a halha, mai mongóliai nyelvjárástól és a régi magyar alakokkal mutatnak hasonlóságot. Sajnos ezeknek a kutatása magyar oldalról nem történt meg, elképzelhető, hogy a közeljövőben a mongol kutatók kezdik meg ennek a feltérképezését.

Magyar zarándokhely


A Jinbiani Városi Tanács vezetősége nagy figyelemmel kísérte végig a városban zajló konferenciát, melynek anyagi fedezetét ők biztosították. A közel háromszázezres település nagyon gazdag ásványkincsekben, a földből származó kőolaj, földgáz, szén és kősó kitermelésévből származó jövedelem egy részét fejlesztésekre akarják fordítani. Már elkészült a látványterve egy új, hun múzeumnak, amelyet a csodás város mellett kívánnak felépíteni, ezen kívül turisztikai szolgáltató központok is hamarosan megépülnek, ahol be szeretnék mutatni a hunok kultúráját. Mivel a kínai forrásokban kevés adat maradt erről, a városvezetésnek az az ötlete támadt, hogy ellátogatnak hazánkba, tanulmányozzák a magyar népzenét és néptáncot, amely valószínűleg hun hatást tükröz. A kulturális bizottság elnöke szerint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése nagyon fontos, hiszen Tongwancheng a magyarok új zarándokhelye lehet, a városuk mellett megtekinthetjük őseink páratlan épített örökségét. Ők legjobban azt szeretnék, ha sok magyar látogatna el hozzájuk, hogy megismerjék, milyenek a nyugati hunok utódai. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy Kínába a hunokon keresztül vezet az út, gazdaságilag csak akkor lehetünk keleten, főleg Kínában sikeresek, akkor szerezhetünk a magyar áruknak piacot, ha büszkén felvállaljuk, hogy Attila unokái vagyunk.

[Forrás: alfahir.hu, Obrusánszky Borbála]


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!