fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Történelem

Az egész művelt világot lázba hozták azok a domborművek, szobrok, pecséthengerek és ékírásos agyagtáblák, amelyek a folyamközben 1843-ban a francia Botta és 1845-ben az angol Layard ásatásain kerültek elő.

A tudósok a legnagyobb igyekezettel láttak hozzá annak kikutatásához, hogy az ismeretlen ősnép, melynek a Botta-Leyard - féle leletek elkészítését tulajdonították, hogyan nevezte meg önmagát, milyenek voltak embertani adatai, milyen nyelven beszélt és nyelvüknek milyenek voltak a sajátosságai. Beszélt nyelvük a ma élő nyelvek közül, melyik nyelv sajátosságaihoz hasonlítanak a legjobban. Honnan származott ez a nép és mikor telepedett le a folyamközben, milyen volt a vallása, műveltsége, történelme stb.

A legfontosabb ezek közül annak a megállapítása volt, hogy ennek a folyamközi ősnépnek mi volt az anyanyelve.
A kezdetekben a tudósok az ősnépnek és nyelvének az akkád-cháld nevet adták. Ezt az elnevezést azonban nem sokáig használták, mert jött a zsidó Julius Oppert asszirológus, aki felülírta a történelmet és a folyamköz szkíta ősnépét átnevezte sumer-nak.

Nézzük meg, hogyan történt ez a "csavar" és mit okozott az egyetemes nyelvészeti és történelemkutatások tekintetében.
A régészeti leletek között nagy számban kerültek elő ékírásos cseréptáblák. Fontos lett kikutatni, hogy az ékírásjeleknek mik a hangértékei, hogy azok szavakat, szótagokat, vagy csak hangzókat jelölnek?

Miután 1844-ben Henry Rawlinson (1810-1895) angol katona-diplomata lemásolta a behisztumi sziklafeiratot, majd Georg F. Grotefend (1775-1853) német középiskolai tanár megfejtette. A háromnyelvű felirat közül az ó-perzsa feliratok adták meg a kulcsot a babiloni ékírás és nyelv megfejtéséhez. Ennek alapján jutottak el az asszír ékírás és nyelv megfejtéséhez is. Csak ezek után vált lehetővé az ős szkíta (sumer) ékírás és nyelv megfejtése.

Az angol Georg Smith a kujundicsi palota romjai között Asszurbanapli könyvtárát, és ebben ős szkíta (sumer) szövegeknek asszír fordításait tartalmazó ékírásos táblák ezreit találta meg, melyeket ma a British Museum őriz. A cseréptáblák között olyanok is vannak, amelyek az ős szkíta (sumer) nyelv nyelvtanát írják le. Vannak szótárak, vannak olyanok, amelyek az ős szkíta (sumer) szavak értelmét és azok kiejtését magyarázzák. Ezen ékírásos cseréptáblák nélkül az ős szkíta (sumer) nyelvet talán sohasem sikerült volna megfejteni.

Az ékírás megfejtése terén Grotefend, Rawlinson és Smyth elévülhetetlen érdemeket szerzett. Igen fontos eredményeiket csodálatosan éles, logikus okfejtéssel és némi szerencsével érték el.

A kor vezető tudósai között komoly, időnként személyeskedésig fajuló vita alakult ki az ős szkíta (sumer) nyelv sajátosságait illetően. A fő kérdés az volt, hogy a ma élő nyelvek közül, mely nyelv sajátosságaihoz hasonlítanak a legjobban?

A vitából Haribald Sayse (1846-1909), Francois Lenormant (1837-1885), Julius Oppert (1825-1905), Fr. Hommel (1859-1936), Joseph Halévy (1827-1917) és Fridrich Delitsch (1860-1925) szereplése emelkedik ki.

H. Sayse az oxfordi egyetemen az összehasonlító nyelvtudomány tanára volt.

J. Oppert zsidó származású volt, Hamburgban született, majd Franciaországban telepedett le, ahol a reimsi egyetemen német nyelvi lektori állást vállalt és az asszír nyelvet kezdte tanulni. Hamarosan asszirológus lett. Az ékírás tanulmányozásával a figyelmet annyira magára vonta, hogy a párizsi egyetemen az összehasonlító nyelvtudomány tanára lett.
Részt vett abban az expedícióban, amelyet a francia kormány 1852-ben a folyamközbe küldött. A folyamközi ősnépnek (ős szkíták) 1859. évi munkájában ő adta a "sumer" nevet.

Amikor megkérdezték tőle, hogy miért nevezte el ezt a népet és nyelvét sumer-nak, a következő választ adta: "A régi babiloni uralkodók sumer és akkád királyainak nevezték magukat. Akkád annak a vidéknek a földrajzi neve volt, amelyet sémiták laktak. Sumer, Babilonia nem sémita lakosságú vidékének elnevezése. Ezért Babilonia nem sémita lakosságát sumeroknak, nyelvüket pedig sumer nyelvnek nevezhetjük."

J. Oppert már 1855-ben a következőket írja:
"Az ékírást nem a semiták, tehát nem is az asszírok találták fel. Egy semita nyelv kifejezésére az ékírás - szótagoló jellege folytán - nem igazán megfelelő. Az asszír jelek hangértékei egyébként sincsenek a legcsekélyebb vonatkozással sem a jelek képi jelentéseire."


J. Oppert az ékírásnak 16 féle típusát ismerte. Nem csak a "sumer" elnevezés, de az ékírásnak a keilschrift és az écriture de cuneiforme elnevezés is az ő nevéhez fűződik.

J. Halévy zsidó származású, Drinápolyban született, és Párizsban a héber irodalom elismert tudósa lett. Sok keleti nyelvet beszélt. Abessziniában és Yemenben régészeti kutatásokat végzett és sok sziklafeliratról másolatot készített.

Miután az Ó-Testamentum szerint az emberiség Noé gyermekeitől származik, nem tudta elhinni, hogy Mezopotámiában (folyamköz ógörög elnevezése) az igen korai időkben semita népen kívül más nép is élt, s hogy az már I.Sargon (i.e.2260) idején is a műveltség magasabb fokán állott, mint a semitáké.

F. Hommel az ékírásos táblákat sokáig a British Museumban, majd később a berlini egyetemen tanulmányozta.

F. Delitzsch az erlangeni egyetemen a semita nyelvek tanára volt.

J.Halévy a vitába akkor kapcsolódott be, amikor még csak kétnyelvű (bilingvisztikus) asszír- ős szkíta (sumer) és babiloni- ős szkíta (sumer) nyelven írt ékírásos cseréptáblák álltak rendelkezésre.
Halévy azt állította, hogy akkád, cháld, sumer néven nevezett ősnép és ősnyelv sohasem létezett. Szerinte a kétnyelvű ékírásos cseréptáblák azonos szövegei közül az egyik szöveg szemíta nyelven, a másik szöveg pedig a szemita papok titkos nyelvén van megírva.

Állítása helyességét azzal igyekezett bizonyítani, hogy ha akkád, cháld, sumer nép és nyelv valaha is létezett volna, akkor az ásatásoknál egynyelvű, csupán sumer nyelven írt ékírásos cseréptáblák is előkerültek volna.

Halévy különböző érvekkel azt is igyekezett bebizonyítani, hogy az ékírás a szemita nép géniuszának terméke, s hogy az a fejlett kultúra is, amelyről az ékírásos cseréptáblák tanúskodnak, tiszta szemita kultúra.

Halévy nagy tudása és magas kora miatt nagy tekintélynek örvendett. Azonban egy újabb felfedezés hatására érvei tarthatatlanokká váltak.

Ernesr de Sazek a Tigrist és Eufráteszt összekötő, Satt el Haj nevű ősi szkíta csatorna mellett lévő dombot 1880-ban feltárta. Ezt a dombot az arabok Tello-nak nevezik, de amely Lagas, az ősi szkíta város romjait takarja. Itt i.e. a IV. évezredből származó olyan szobrok, pecséthengerek, ékírásos cseréptáblák kerültek elő, amelyek már csak egy nyelven, ős szkíta (sumer) nyelven vannak megírva. Ezek ma a Louwre féltve őrzött kincsei.

A leletek tehát abból a korból valók, amikor a folyamköz népe az ős szkíta volt és területén szemita népek még nem léteztek.

A tellói leletekről szóló tudományos leírásokat az Academie Francaise csak 1882-ben hozta nyilvánosságra. Tehát minden kétséget kizáró módon bebizonyosodott, hogy Mezopotámia területén az igen korai időkben élt egy ragozó nyelvet beszélő nép, ez pedig az ős szkíta volt, amelyet J. Oppert 1859-ben átkeresztelt sumer-nak.

J. Oppert az írás feltalálását a scytháknak (szkítáknak) tulajdonította, amit Lenormant, Rawlinson, Sayse és végül Hinks is elfogadott, de ő háromféle scythát különböztetett meg: méd-scytha, kasdo-scytha és ős-scytha. Ez utóbbit nevezte sumer-nak.

Kérem a tudósokat, ne folytassák tovább a kutatásokat a sumer- szkíta folytonosságot (continuitás) illetően, mert az nem létezik!

Létezik viszont az ős szkíta-sumer folytonosság, de már azt sem kell kutatni, mert ismét tényként kezelhetjük, és taníthatjuk!
A történet itt még nem ért véget.

J. Oppert 1863. január 13-án a Société Francise de numismatique et d' archeologique társaságban megtartott előadásában jelentette ki először, hogy az ős szkíta (ős scytha) (sumer) nyelv a ma élő nyelvek közül a magyar és török nyelvekkel rokonságot mutat.

Fr. Lenormant régész volt, de mint nyelvész is kiváló volt, mert ő teremtette meg a szumír philológiát és állapította meg az alábbiakat:
1.) A szemita nyelvek flektáltak, a szumír nyelv agglutinált.
2.) A szemita nyelvekben a szó tőhangzója megváltozhat, míg a szumír nyelvben nem.
3.) A szemita nyelvekben a szavaknak nemei vannak, a szumír szavaknak nincsenek.
4.) A szemita nyelvek előragokat (prefix) használtak, a szumír nyelv utóragokat (suffix) használt.
5.) A szemita szavak zöme 2-3 tagú, a szumír szavak zöme egytagú.
6.) A szemita (asszír, babilóniai stb.), valamint az árja (indoiráni és indoeurópai) nyelvek hajtogató (konjugáló-flektáló), a szumír nyelv pedig olyan ural-altáji eredetű, ragozó (agglutináló) nyelv, amely az előbbiektől szerkezet és fogalomképzési rendszer tekintetében lényegesen különbözik.


1880. után két prominens finnugrista August Ahlqvist és Ottó Donner áttekintette Lenormant munkáit és azt következtették ki, hogy a sumeri határozottan nem egy ural-altáji nyelv. Ezt széles körben a sumer-ural-altáji hipotézis végének tekintették és azóta az asszírológusok általánosan elutasítják.

A J.Oppert-J.Halévy vitát közös megegyezéssel végül J.Oppert nyerte. Vitáik során "divatba" hozták a sumer elnevezést, majd fokozatosan elhallgatták az ős szkíta-sumer folytonosságot (continuitást).
A vita hevében Joseph Halévy 1867 után még "elejtett" egy fontos információt. Azt állította ugyanis, hogy az ős szkíta (sumer) nyelv nem természetes, hanem egyfajta mesterséges nyelv, amelyet titkos célokra hoztak létre.
Az ezzel kapcsolatos kutatások rendkívül meglepő dolgokat tártak fel, amelyekkel a következő tanulmányomban kívánok részletesen foglalkozni.

A "nyelvtudomány" ma a sumer nyelvet izolált nyelvnek tekinti. Ez azt jelenti, hogy szigetnyelv, vagy elszigetelt nyelv. Abszolút értelemben, más élő nyelvekkel demonstrálható genealógiai kapcsolatok nélküli természetes nyelv. Más szavakkal élve, egy olyan nyelv, amelynek nincs közös őse más nyelvekkel. A gyakorlatban ez egy olyan nyelvcsaládot jelent, amely család csupán egyetlen nyelvből áll.

A témához kapcsolódik a következő információ:
E.Delitsch 1902-ben a Deutshe Orient Gesellshaft (Német Keleti Társaság) előadó termében (amely társaság főleg Babilon feltárási munkájából a maga részét nagyon is kivette), olyan saját tanulmányát olvasta fel, amely a német népet nagyon is meglepte. A tanulmányt a császári palotában II. Vilmos előtt is fel kellett olvasnia. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a világ teremtése, a vízözön, az első emberpár büntetése stb. olyan ős szkíta (sumer) hitregék, amelyeket a babiloniak és az asszírok az ős szkítáktól vettek át, az izraeliták pedig a rokon szemitáktól örökölték.

Ez volt hát az első ismert szemita csavar hiteles története. Ezóta "tudja" az egész világ, hogy a csodálatos "sumer" nép találta fel az írást és rakta le jelenlegi kultúránk alapjait.

A valóság pedig a következő:
Jelenlegi tudásunk szerint!!!
I.e.3250- körül a folyamköz területére betelepült egy viszonylag alacsony növésű sötét hajú egyedekből álló népcsoport. Ezek a jövevények számunkra ismeretlen helyről érkeztek.

Ez a népcsoport intellektuálisan és technológiailag igen fejlett volt. Egy ragozó nyelvet beszéltek. Ismerték a kereket és ők használták először a kör 360 fokos felosztását. Fejlett matematikájuk volt. A tízes és hatvanas számrendszer kombinációját használták. Ők alkalmazták először az ékírást. Azt viszont nem tudjuk, hogy aki az írást feltalálta, az is az ős szkíta nép tagja volt-e, vagy nem, de azt már tudjuk, hogy az a csodálatos nép, amely jelenlegi kultúránk alapjait már i.e.3250-ben birtokolta - mint a folyamköz ősnépe - az az ős szkíta nép volt.


Az ős szkíták eredettörténetének kikutatása lehet a jövő nagy kihívása.



http://hungarianrealnews.com/news.php?readmore=85


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!