fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Önellátás

Miközben több önkormányzat is a fennmaradásáért küzd, egy kis Zala megyei falu kis híján csodát tett az elmúlt 15 évben. Szinte mindent máshogy csináltak, mint a hozzájuk hasonló települések. Nem eladták, hanem bővítették a falu vagyonát, és már akkor a megújuló energiák mellé álltak, amikor azokról még alig hallott valaki. Mostanra csaknem megduplázták a lakosság létszámát, és NB I-es focicsapatuk is van.

(A cikk 2011-ben íródott!)

A Zalaegerszegtől mintegy nyolc kilométerre elhelyezkedő Nagypáli újkori sikertörténete 1996 novemberében kezdődött: időközi választáson ekkor lett a 272 lelkes falu első embere Köcse Tibor. Az új polgármester rövid helyzetelemzés, a fejlesztési lehetőségek feltérképezése után megalkotta a Nagypáli zöldút programot, mely azóta is iránytű a falu számára. A faluvezető a siker kulcsának a lakosságszám növelését tartotta, így született meg egy lakópark megépítésének gondolata. Felismerték, hogy az embereket valahogy oda is kell csábítani. Ez volt minden további fejlesztés alapja – mondja a polgármester.

Azt a célt tűzték maguk elé, hogy a magyar falu hagyományait megőrizve európai színvonalra fejlesszék Nagypálit. A turizmus erősítésével és a megújuló energia felhasználásával egy fenntartható, élhető és jól működő települést kívántak létrehozni. Így lett mostanra Nagypáli egy 482 lakosú, fiatalodó ökofalu. Törekvéseiket több díjjal is elismerték, közben pedig elérték, hogy az önkormányzati épületek energiaigényének 70 százalékát megújulókból fedezzék. Idén új címerrel is gazdagodtak, mely utal Nagypáli megújulására és a bioenergia hasznosítására.

A gazdasági program alapja a lakóparképítés volt, erre a falu méretével csaknem megegyező nagyságú területet jelöltek ki. 110 házat akartak építeni, melyekhez falufűtőművet álmodtak meg. Viszont olyan ütemben keltek el a házak, hogy erre nem maradt idő, így a faluval együtt ide is bevezették a gázt. Ez azonban csak ideiglenes állapot: a terv egy biogázerőmű, ahonnan nemcsak hőt, de áramot is táplálnának a rendszerbe, ezzel lényegesen csökkentve a rezsiköltségeket. A cél az, hogy csak megújuló energiát használjanak – avat be a talán már nem annyira távoli jövő részleteibe a polgármester.

Mások előtt

Ami azonban a lakóparknál egyelőre elmaradt, az az önkormányzat épületeinél megvalósult. Rengeteget pályáznak, aminek köszönhetően öt éve működésbe helyeztek egy bioszolár fűtőművet, de vannak napkollektoraik és napelemtelepeik is. Kísérleti jelleggel két hektáron energiafűzet telepítettek, jövőre már egy részéből szaporítanak is. A közösségi ház bővítése során pedig egy önműködő faaprítékos kazánt szerelnek be – ami a két kézi táplálásút váltja fel. Ehhez az aprófát saját erdeikből termelik ki. Köcse Tibor hangsúlyozza, hogy mindig a legújabb technológiákat alkalmazzák, ráadásul amikor minden önkormányzat eladott, ők vásároltak: földet és erdőt vettek. A pályázati önrészek alapja ingatlanfejlesztésből, a lakótelep bővítéséből, valamint a megtérülő beruházásokból származik. Sokat spórolnak a rezsin – energiaszámlájuk harmadára esett vissza. A fejlődés – valamint a fokozatosan megszüntetett iparűzési adó – munkahelyeket is teremt, ma már több mint negyven vállalkozás működik Nagypáliban, télen pedig egy logisztikai központot is átadtak.

„Jóval megelőzünk másokat az országban – büszkélkedik a polgármester –, ezért aztán azt is fontosnak tartjuk, hogy ismertté tegyük ezt a gondolkodásmódot. Közös jövőnk, gyermekeink jövője is ezen múlik. A környezetszennyezés egyre nagyobb gond, ez ellen pedig helyben is lehet tenni.” Hogy ezt megmutassák, építettek egy innovációs centrumot, amely a nemzetközi megújuló témaút egyik állomásaként nemcsak Magyarországról, de külföldről is számos érdeklődőt vonz. A látogatók itt megismerkedhetnek a legújabb műszaki alkalmazásokkal. Nem az a céljuk, hogy lefölözzék a hasznot, hanem hogy terjesszék a technikát, hiszen közös érdek a jó levegő – teszi hozzá a polgármester.

Folyamatosan erősítik a kapcsolatokat a külfölddel is. Három éve csatlakoztak egy nemzetközi programhoz, melynek keretében az év második felében 7-8 országból érkeznek vendégek Nagypáliba. Az Innovációs Ökocentrumban pedig egy nonprofit kft.-t működtetnek, melynek a határ menti gazdasági kapcsolatok erősítése, közös projektek kidolgozása a feladata. Legújabban szudáni állami vezetőkkel tárgyaltak a falu vezetői, majd testvértelepülési megállapodást kötöttek egy félmilliós nagyvárossal, Kostyval. Szeretnének a napenergia felhasználása vagy például a víztisztítás révén jelen lenni az afrikai országban.

A turizmusra is nagy hangsúlyt fektetnek, Tourinform-iroda is nyílt a településen, egy szállodalánc pedig Nagypáliba viszi a vendégeit, ahol lehetőség van solymászatra, lovaglásra, valamint kirándulásokra. De terveznek élményparkot medencével, pajtaszínházat és egészségmegőrző centrumot is. Ezért aztán most már elvárás, hogy szép legyen a falu. „Néha megkérdezik, hogy ez már Ausztria?” – mondja büszkén Köcse Tibor.

Büntetés helyett érvek

A polgármester szerint ehhez a kulcs az összefogásban rejlik, mindenkivel sikerült megértetni, hogy közös érdek a rendezett utcakép vagy például a jó levegő. Ezért aztán a faluban tilos a tűzgyújtás. „Megértettük az emberekkel, nem rögtön büntettünk. A megbüntetett emberből közösségi ember már nem lesz, haragudni fog a polgármesterre, a képviselőkre” – vázolja a szemléletformálás módszerét a faluvezető.

Köcse Tibor vallja, hogy beszélni kell az emberekkel, tájékoztató leveleket küldeni nekik, kielemezni a bajokat. Így sikerült meggyőzniük a lakókat, hogy ne hagyják parlagon a földjüket, inkább ültessenek oda az önkormányzat által ingyen felajánlott energiafűzet, amiből aztán 1-2 hónapig fűthetnek. (Segítenek szélgenerátorokra vagy napelemekre is pályázni.) Másokat őshonos állatok, rackák és szürkemarhák tartására vettek rá, amitől csendesebb is lett a falu – hiszen így ők végzik el a fűnyíró dolgát. De példát is mutat az önkormányzat: azzal hogy rendezetten tartja a közös területeket, a lakók is kedvet kapnak hozzá, így az utcákat ma már ők nyírják.

A közfoglalkoztatás lehetőségét is igyekeznek kihasználni a fejlesztéseknél, így egyrészt értelmes munkát tudnak adni az embereknek, másrészt jóval olcsóbban kijönnek – mondja Köcse Tibor. Mikor nincs más munka, a közmunkások térköveket gyártanak – vettek hozzá sablonokat –, amit később fölhasználnak vagy értékesítenek.

Munka és szórakozás

A falu vezetése tudja, a jövő kulcsa a közösségépítés, az új lakók – akiknek mintegy fele Zala megyei, de jöttek Ausztriából és Szlovákiából is – és a régiek összekovácsolása. A polgármester is csak 1994-ben lett nagypáli lakos, így saját példáján tapasztalta, milyen fontos a beilleszkedés, illetve az, hogy ne csak aludni járjanak haza az emberek. Ezért sok programot szerveznek, melyekbe a lakóparkban élőket is bevonják. Így történt, hogy idén 70-80 ember állította a májusfát, de rendeztek szelídgesztenye-sütést is. Legnagyobb rendezvényük pedig a nagypáli fesztivál, melynek része egy megújuló szakmai nap is.

A szórakozás mellett legalább ilyen fontos a közös munka – vallja a polgármester. Így aztán a templomot is – amennyire lehetséges volt – társadalmi munkában újították föl. „Mindig ott volt 30-40 ember, akik közösen alkottak, beszélgettek, nótázgattak. Ezekről az alkalmakról mindenki feltöltődve távozott, egy hetvenéves bácsi például meghatottan mesélte, hogy milyen jól érezte magát, hogy a fiatalokkal megismerkedhetett” – teszi hozzá Köcse Tibor.

És ha már közösség és élmények, akkor nem maradhat ki a sport és a foci sem. A faluban sportszerető emberek élnek, a beszélgetések során pedig rendre fölmerült, hogy „kellene egy csapat”. Ám mivel focicsapatot nem nagyon tudtak volna kiállítani csak vendégjátékosokkal, így ez mindig megmaradt az álmok szintjén. Aztán idén megkereste őket Nagykutas NB I-es női labdarúgócsapata, hogy nem vállalnák-e a támogatásukat. Örömmel igent mondtak, így a lányok március óta Nagypáli néven szerepelnek az első osztályban. Pálya építését is tervezik, addig a környező településeken rendezik a meccseket. A csapat edzője egyébként nem akárki, a korábbi 28-szoros válogatott Péter Zoltán.

A polgármester szerint a falu gyorsan megszerette a csapatot. A meccsekre jó szívvel ki lehet járni, hiszen a pályán kulturált játék folyik, és ehhez hasonló a szurkolás is. Persze szokatlan ez a sportág egy kis faluban, de a nagypáliak amúgy is úgy érzik, hogy ők „kicsit különlegesek” – avat be a településen élők gondolkodásába a polgármester.

Összefogás

Ugyanakkor nemcsak a faluban dolgoznak a közösség építésén, a környező településekkel is igyekeznek összefogni. A Nagypáli központú kistérségbe mindenki önként lépett be – hangsúlyozza a polgármester. Nonprofit kft.-t alapítottak, a lehetséges befektetőkkel igyekeznek olyan megállapodásokat kötni, hogy helyi munkaerőt alkalmazzanak, nemrégiben Londonban tárgyaltak, és Dubajban is fognak. De a települések közti kapcsolatok javításán is dolgoznak: közös gyermeknapokat, borversenyeket, túrákat rendeznek. Van kistérségi vásár, ahol megjelenhetnek a helyi termékek, amelyeket igyekeznek a menzára is eljuttatni.

Bár mint a polgármester fogalmaz, „a szíve csücske lenne”, iskola és óvoda nincs a településen. A mai magyar közoktatási rendszerben nem lehet vállalni – mondja, hozzátéve: ebből nincs probléma. A szomszédos települések intézményeibe a falugondnoki busszal szállítják a gyerekeket, vagy a Zalaegerszegen dolgozó szülők viszik őket magukkal. Körülbelül öt perc az út, ennél még egy nagyváros peremkerületéből is többet kellene utazni – teszi hozzá. Mivel a gyerekek összefogását, az identitás kialakítását nagyon fontosnak tartják, így rendszeresen szerveznek közös programokat, külön pedagógus is foglalkozik a falu fiataljaival.

Az önkormányzat költségvetéséből mintegy ötvenmillió forint az állami normatíva, ehhez jönnek a falu saját bevételei, valamint a pályázati pénzek. Utóbbiaknak köszönhetően idén akár 180 millió forintos büdzséje is lehet a falunak. További nagy segítséget jelentenek a településen működő civil szervezetek, nélkülük nehezebb lenne – vallja be Köcse Tibor.

(A eredeti cikk 2011. évi keltezésű, de aktualitását a mai napig sem vesztette el. - a szerk.)

Forrás: http://mno.hu/migr/egy_magyar_falu_amelynek_a_vilag_minden_tajarol_csodajara_jarnak-187309


Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!