fejlc

 

fejlcImdkozz

     

Témakörök - Egészség

A hipertiszta klór-dioxid-oldat és alkalmazása a fogorvosi gyakorlatban:

Három részből álló cikksorozatunk általában a klór-dioxiddal (ClO2), speciálisan pedig a múlt év végén SOLUMIUM DENTAL néven forgalomba hozott hipertiszta ClO2-oldattal kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze.

 

http://indavideo.hu/video/Andreas_Kalcker_-_Betiltott_Egeszseg

Az első cikkünkben a ClO2-nak mint fertőtlenítőszernek a történetét, felhasználási területeit és tulajdonságait ismertetjük. Kifejtjük, hogy a ClO2, különösképpen pedig annak hipertiszta vizes oldata, miért tekinthető ideális biocid anyagnak. Végül arra is kitérünk, hogy ennek ellenére miért csak most kerül sor a ClO2 alkalmazására a gyógyászatban.

A klór-dioxid (ClO2) története és felhasználási területei

A klór-dioxid zöldessárga, vízben és vizes oldatokban jól oldódó gáz. Régóta ismert vegyület, elsőként Sir Humphrey Davy állította elő 1811-ben, jelentőségre azonban csak a 20. században tett szert. Legnagyobb men.- nyiségben a papíriparban használják a cellulóz fehérítésére. Itt a klórt szorította ki, mert a klórt alkalmazó technológia veszélyes mennyiségű karcinogén dioxin képződésével járt.

A klór-dioxid második legfontosabb alkalmazási területe az ivóvíz fertőtlenítése. Ilyen célra elsőként 1944-ben a Niagara-vízesés melletti Niagara Falls városkában alkalmazták a klór helyett. A klór-dioxid több előnyös tulajdonsággal rendelkezik a klórral szemben. Miközben fertőtlenítő hatása a legtöbb alkalmazásban felülmúlja a klórét, attól eltérően nem klórozza a szerves vegyületeket. Niagara Fallsban konkrétan a vízben lévő fenol okozta a problémát, ez ugyanis a klórt klórfenollá alakította át, ami nagyon kellemetlen ízt adott. Az ivóvíz klórozása során képződő termékek közül egyébként az egészségre leginkább károsnak az úgynevezett trihalometánokat (THM-eket) tekintik, mivel ezek rákkeltő vegyületek. Ezért azokon a helyeken, ahol magas a víz szervesanyag-tartalma, célszerű áttérni az olcsóbb klórról a drágább, de egészségesebb klór-dioxidra. A nagyvárosok közül ezt elsőnek Brüsszelben tették meg 1956-ban.

A klór-dioxid alkalmazása az élelmiszeriparban, a szájhigiéniában és a fogászatban

A legújabban klór-dioxidos oldatokat más célokra is alkalmaznak, például az Egyesült Államokban gyümölcsök és húsok lemosására. A fertőtlenítés mellett a klór-dioxid szagtalanításra is képes. Ezt a tulajdonságát az élelmiszer- ipari és más alkalmazások mellett klór-dioxidos szájvizekben is hasznosítják. A klór-dioxid nemcsak elöli a szájszagért felelős baktériumokat, de közvetlenül is reagál a szájszagot okozó kéntartalmú vegyületekkel (ezek elsősorban a kénhidrogén, a metil-merkaptán és a dimetilszulfid), így hatásosan szünteti meg a halitózist, amint azt egy nemrég megjelent igen alapos japán tanulmány [1] is demonstrálta. Ugyanezen közlemény hangsúlyozza a klór-dioxidos szájvizek két fontos előnyét az ugyanilyen célú klórhexidin-tartalmú szájvizekkel szemben: nem színezi el a fogakat és a nyelvet, továbbá tartós használata sem jár nemkívánatos mellékhatásokkal. Az ilyen szájvizek elterjedését eddig csak az akadályozta, hogy azok a klór-dioxid mellett más vegyszereket is tartalmaznak, ami a készítmények használhatóságát és eltarthatóságát jelentősen rontja. Az utóbbin úgy szoktak segíteni, hogy a klór-dioxidot a helyszínen állítják elő a szükséges vegyszerek helyszíni összekeverésével. Ilyen eljárást alkalmaz például a New York-i illetőségű Frontier Pharmaceutical cég DioxiCare [2] rendszere, amelyet a szájhigiénia mellett fogfájás megszüntetésére is ajánlanak. A helyszíni összekeverés azonban csak az eltarthatóság problémáját oldja meg, a ClO2-előállításhoz szükséges vegyszerek továbbra is a keverékben maradnak.

A ClO2 hagyományos helyszíni előállítása

A klór-dioxid helyszíni előállítása többféle módon lehetséges. Itt csak azt a módszert ismertetjük, amely humán célú felhasználásra alkalmas. Klórdioxidot a legegyszerűbben nátriumkloritból (NaClO2) szokás fejleszteni valamilyen savval. A NaClO2 savas közegben ugyanis diszproporcionálódik ClO2-ra és Cl- ionra. A kitermelés és a reakció gyorsasága szempontjából az optimális savas közeget a sósav jelentené, de ez csak ipari alkalmazásoknál jöhet szóba. Humán alkalmazásoknál sósav helyett valamilyen szerves savat, leggyakrabban citromsavat használnak. A ClO2-fejlesztés azonban a citromsavval lassú, és távolról sem kvantitatív, ami elsősorban nem a kitermelés, hanem az elreagálatlan klorit miatt problematikus. Továbbá ilyenkor klorát (ClO3 -) is képződik, amely ugyancsak nemkívánatos szennyező komponens. A legnagyobb probléma azonban maga a citromsav, ami a fogzománcra is veszélyes. Ráadásul, mint már említettük, az így előállított klór-dioxid a jelen lévő sokféle szennyezés miatt instabil, hamar elbomlik, ezért is van szükség a helyszíni előállításra.

Egy magyar találmány: a SOLUMIUM

A fenti problémák megoldását tűztük magunk elé azon kutatásaink során, amelyek szennyező anyagoktól mentes, nagy tisztaságú klór-dioxidoldatok előállítására irányultak. E kutatások eredményeként sikerült kifejleszteni egy "hipertiszta" ClO2- oldat készítésére alkalmas membrántechnológiát, amely eljárásra 2006- ban tettek találmányi bejelentést Noszticzius Zoltán és munkatársai [3]. Találmányuk jelenleg szabadalmaztatás alatt áll a világ több országában. A szennyező anyagoktól mentes, vizes klór-dioxid-oldat további előnyös tulajdonsága, hogy - a sokáig fennálló tudományos tévhittel szemben - csak igen lassan bomlik, és így kereskedelmi forgalomba hozható. A SOLUMIUM DENTAL [4] ilyen hipertiszta klórdioxid- oldat, amelyben a ClO2- koncentráció 1200 ppm, és amely a fogorvosi gyakorlatban előnyösen alkalmazható. Ezen alkalmazások ismertetése előtt azonban röviden arra a kérdésre is ki kívánunk térni, hogy a lehetséges fertőtlenítőszerek közül miért a tekinthető a ClO2 az egyik leghatékonyabbnak, sok szempontból a legjobbnak, vagyis ideális biocidnak, valamint hogy ezen kiváló tulajdonságainak ellenére miért nem alkalmazták eddig a humán gyógyászatban.

Miért ideális biocid a ClO2?

A klór-dioxidnak mint fertőtlenítőszernek a következő hat előnyös tulajdonságát sorolhatjuk fel:

  1. Először is a ClO2 valamennyi mikroba - tehát a baktériumok, gombák, vírusok és protozoonok - ellen bevethető, és általában jóval hatékonyabb, mint más fertőtlenítőszer. Az 1. táblázat [5] néhány gyakran használt fertőtlenítőszerre azokat a minimális fertőtlenítőszer-koncentrációkat adja meg ppm (tömeg/tömeg) mértékegységben, amely ahhoz szükséges, hogy 2,5 perc alatt megfelelő fertőtlenítő hatás mutatkozzon. A táblázat öt különböző mikroorganizmusra hasonlítja ös.- sze a különféle fertőtlenítőszerek hatásosságát.
    Az 1. táblázat jól mutatja, hogy míg a klór-dioxidból gyakran 1 ppm-es koncentráció is elegendő, addig más fertőtlenítőszerekkel ennél nagyságrendekkel többre van szükség ugyanolyan hatás eléréséhez. Vagyis a fenti fertőtlenítőszerek közül a klór-dioxid a leghatékonyabb.

  1. A ClO2 második rendkívül előnyös tulajdonsága az, hogy az emberre nem, vagy csak kevéssé veszélyes. Mint említettük, a klór-dioxidot ivóvíz tisztítására használják, ezért először állat-, elsősorban patkánykísérletekben igazolták, hogy emlősökre relatíve veszélytelen. Például az egyik kísérletben patkányokat 90 napon keresztül itattak klór-dioxidos vízzel [6], és ez még akkor sem okozott elváltozást az állatokban, ha az ivóvizük ClO2- tartalma 200 ppm volt. Egyedül a légutak gyulladását lehetett megállapítani, ez azonban nem közvetlenül a megivott, hanem az ivóvízből elpárolgott, majd pedig belélegzett ClO2-nak volt tulajdonítható. Amikor azonban az USAban egyre több helyen álltak át a víz ClO2-os fertőtlenítésére, akkor az 1980-as évek elején az Ohiói Állami Egyetemen humán kísérleteket is végeztek 60 önkéntes 21 és 35 év közötti fiatalemberen [7], akikkel egy liter klór-dioxidos vizet itattak, majd 4 napig mindenre kiterjedő klinikai vizsgálatnak vetették alá őket. Amikor senkinél sem tapasztaltak semminemű elváltozást, akkor ismét egy liter, de magasabb ClO2-tartalmú vizet kaptak inni. Így - fokozatosan emelve a bevitt ClO2 mennyiségét - megállapítást nyert, hogy napi 24 mg ClO2 elfogyasztása egy egészséges felnőtt esetében még semmilyen mérhető változást nem okoz. E dózis fölé csak azért nem mentek, mivel ivóvízből ilyen sok ClO2 biztosan nem kerülhet az ember szervezetébe, a kísérletek célja pedig éppen az volt, hogy a ClO2 veszélytelenségét igazolja ebben az alkalmazásban.
    Fontos továbbá elmondani, hogy az Atlantai Toxikológiai Központ jelentése [8] leszögezi, hogy a klórdioxid nem rákkeltő, és allergiát sem okoz.
  2. A ClO2 harmadik előnyös tulajdonsága, hogy miközben igen jól oldódik az erősen poláros vízben, ugyanakkor legalább ilyen jól oldódik apoláris szerves fázisokban is, mint például a szilikongumi [3], a hexán, a ciklohexán, a benzol stb. [9]. Ebből következően jól oldódik a sejtmembránok apoláris lipid fázisában is. Vagyis a ClO2 behatolásának (penetrációjának) a sejtmembránok nem jelenthetnek akadályt. Ennek tulajdonítható, hogy a ClO2 nemcsak a bőr vagy a nyálkahártya felszínén fertőtlenít, hanem az alkalmazott ClO2-koncentrációtól és a fertőtlenítési időtől függően néhány tizedmilliméterre vagy még mélyebbre behatolva mélységi fertőtlenítést is végez. Ez különösen biofilmek esetében fontos. Például szabad vizes oldatban hiába az ózon az elismerten legerősebb fertőtlenítőszer, biofilmek esetében mégis szinte hatástalan, mivel az ózon oldhatósága kicsi, ezért nem képes behatolni a biofilmbe. A klór-dioxidot viszont kiválóan lehet alkalmazni a biofilmek eltávolítására is.
  3. A negyedik előnyös tulajdonság, hogy a ClO2 csak nagyon kevés anyaggal reagál. Oxidálja ugyan a Fe(II)-t Fe(III)-má, valamint a Mn(II)-t Mn(IV)-gyé, de nem reagál az alkoholokkal, az aldehidekkel, az egyszeresen telítetlen szénhidrogénekkel, a DNS-sel, és a felsorolást még hosszan lehetne folytatni. A élőlényekben előforduló 20 aminosav közül is csak néggyel lép reakcióba, azokkal viszont igen gyorsan. Ez a négy a két kéntartalmú aminosav, a cisztein és a metionin (a ClO2 vonzalmát a kénhez már korábban említettük), valamint a tirozin és a triptofán. Fertőtlenítő hatása is ezen reakcióknak tulajdonítható, bár a pontos hatásmechanizmus egyelőre nem ismeretes. Ha a fertőtlenítést olyan közegben végezzük, ahol oxidálható és klórozható anyagok is jelen vannak, akkor az ózon és a klór gyorsan fogy az oxidációs és klórozási reakciókban, tehát sok kell belőlük. A ClO2 viszont csak kevés anyaggal reagál, ezért ilyen körülmények között sem kell több belőle a fertőtlenítéshez.
  4. Az ötödik, de nagyon hangsúlyozandó előnyös tulajdonság, hogy a klór-dioxiddal szemben a mikrobák nem képesek rezisztenciát kifejleszteni. Ezt a már említett toxikológiai jelentés [8] kísérletekre hivatkozva állapítja meg, de elvileg is ez várható. Ugyanis valamennyi élőlény, így a mikrobák is ugyanabból a 20 aminosavból épülnek fel, így a ciszteint, a metionint, a tirozint és a triptofánt egyik sem nélkülözheti. Ennek különösen napjainkban lehet nagyon nagy jelentősége, hiszen egyre-másra jelennek meg a különféle antibiotikumokkal szemben rezisztens törzsek, mint például a nevezetes MRSA (a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus). Ilyen probléma a klór-dioxiddal kapcsolatban elvileg sem várható.
  5. Végül, gyakorlati szempontból fontos előny a klór-dioxid illékonysága. Ugyanis a fertőtlenítőszerre csak addig van szükség, amíg el nem pusztítja a kórokozó mikrobákat. Ha ez megtörtént, utána a fertőtlenítő anyagra már nemcsak hogy nincs szükség, de akár gátolhatja is a gyorsabb gyógyulást. Ha hipertiszta klór-dioxid-oldatról van szó, akkor a víz és a klór-dioxidoldat elpárolgása után semmi sem marad vissza, tehát ebből a szempontból is ideális biocidnak tekinthető.

Miért nem alkalmazták eddig a ClO2-ot a gyógyászatban?

Mindezek után logikusan felmerülő kérdés, hogy a klór-dioxidot, mint a célra kiválóan alkalmas emberi (illetve állati) bőr- és nyálkahártya-fertőtlenítő szert miért nem vezették be már régen? Röviden négy okot említhetünk:

  1. Nem volt ismeretes olyan módszer, amellyel egyszerűen és gyorsan állítható elő megfelelően tiszta, vizes klór-dioxid-oldat. A SOLUMIUM oldat bevezetésével most ez a probléma megoldódik.
  2. Feltételezték, hogy a klór-dioxid vizes oldata aránylag gyorsan bomlik, ezért a vizes oldat nem tárolható. Mint már említettük, ez szerencsére nincs így: a tiszta oldat szobahőmérsékleten akár évekig is eltartható. (A tárolásnál egyébként nem a bomlás, hanem sokkal inkább a ClO2 illékonysága jelenti a fő problémát. Az oldat gőznyomását - és így a veszteségeket - azonban jelentősen csökkenteni lehet, ha a SOLUMIUM DENTAL oldatot a hűtőben tartjuk, különösen, ha már megkezdtük a használatát.)
  3. A klór-dioxidnak azok az előnyös tulajdonságai, amelyeket az előző paragrafusban 6 pontban ismertettünk, így összefoglalva nem voltak köztudottak. Különösen a ClO2 veszélyességének a foka okozhatott félreértéseket. Ugyanis nagy koncentrációban és huzamosan belélegezve a ClO2 tüdővizenyőt okoz, sőt, fel is robbanhat (bár ez utóbbit inkább puffanásnak nevezik, ugyanis nagyon erőtlen). A nemzetközi szabványok szerint azonban a 3000 ppm alatti ClO2-oldatok nem minősülnek veszélyes anyagnak, mert az említett veszélyekkel csak az ezen határt többszörösen meghaladó koncentrációknál kell számolni.
  4. Végül megjegyezzük, hogy a nagy gyógyszergyárak ismert molekulákkal nem szívesen foglalkoznak (márpedig a ClO2 majd két évszázada ismert), mivel ezek a molekulák nem szabadalmaztathatók, ennek következtében a várható profit kisebb. Ezért nem voltak érdekeltek abban, hogy a klór-dioxid alkalmazásait kutassák.

Te is világosítsd fel a többi embert!
 

Hírlevél

A nemzettel kapcsolatos fontos témákban fogunk értesíteni!

Szavazás

TE használod az életedben a Boldogság Videó tudását? https://youtu.be/88P3kWNTVYc
 

kvesd_az_oldalt

Te is Segíts Hazádnak!

 

Ajánld fel imádságodat Istennek nemzetünkért s hazánkért, majd pedig hangosan imádkozd el a Miatyánkat a következők szerint:

 

 

FELAJÁNLÁS:

(Hangosan tedd meg a felajánlást az imádság előtt, hogy miért is imádkozol)

 

Kedves Istenem! Felajánlom ezen imádságaimat azért, hogy a Te akaratod teljesedjen ki a magyarság és Magyarország létére, munkásságára, tevékenységére, általunk kiváltott hatásokra, cselekedetekre a múltban, a jelenben és a jövőben is. Kedves Istenem segítsd meg Magyarországot s a magyarságot! A magyar gazdaság legyen magyar kézben, istenes magyar vezetők legyenek a vezetésben, Nagymagyarország legyen újra egységben, béke s boldogság legyen minden részen! Valamint tisztíts meg bennünket Istenem minden rossztól, ártó hatástól, hogy újra istenes életet tudjunk élni! Istenem Te tégy igazságot! Legyen Istenem, ahogy szeretnéd és jónak látod! Ámen!

 

 

 

IMÁDSÁG:

(Az imádságot is hangosan mond a felajánlás után. Még jobb, ha 1 miatyánk helyett, a teljes rózsafüzért végig imádkozod a felajánlásért.)

 

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;

És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”

 

 

 

Ezzel szellemi szinten is erősíted országunkat s nemzetünket, hogy újra felvirágozhassunk. Az imádságot, vagy a rózsafüzért naponta többször is elmondhatod a felajánlással az elején!